Mi az a hőszivattyú?

Mi az a hőszivattyú?

A hőszivattyú energiatakarékos fűtő-hűtő berendezés: fűt a gáz- villany- olaj és vegyestüzelésű kazán helyett; hűt a klimaberendezés helyett; melegvizet készít (HMV) a villany bojler helyett.

Hőszivattyú, az igazi rezsistop!

Hőszivattyú energia a NaptólA hőszivattyú a hagyományos fűtőberendezések helyett (gáz, szén, fa, olaj, villany) fűtésre, hűtésre és melegvíz előállítására használható (Sadi Carnot és a róla elnevezett Carnot körfolyamat-nak köszönhetően több mint 200 éve létezik!), amely a környezetéből hőt von ki, és azt az ismert tüzelőanyagoknál sokkal jobb hatásfokkal, a környezetet kímélve hasznosítja. Röviden: a Nap környezetünkbe tárolt energiáját - levegő, víz, talaj -, plusz hozzáadott villamos energiát felhasználva, fűtjük az épületeinket. (Az arány kb. 75% környezeti energia + 25% villamos energia.) Karbantartási igénye alacsony, mint a hűtőszekrényeké! Gazdaságos, biztonságos, nincs szénmonoxid mérgezés! Ha felkeltettük érdeklődését, érdekli a hőszivattyú működése, az alternatív fűtési rendszer ár, keressen bennünket.

Vegye fel velünk a kapcsolatot! 

Hőszivattyú típusok

Levegő-víz hőszivattyú: legfeljebb -15 °C, EVI kompresszorral -25 °C fokig javasolt a használata.

Víz-víz hőszívattyú: vizbe süllyesztett csövek, zárt csőregiszter; két kutas (nyerő-nyelő) rendszer.

Talajkollektoros hőszivattyú: vízszintes csövek 1,5 -2 m mélyen fektetve a talajba, energiakosár, energiacölöp.

Szondás hőszivattyú: függőleges, akár 100 m mélyre fúrt szondák, 1 - 2 "U" alakú szondapárral.

A levegő-víz hőszivattyú lehet monoblokkos (a kültéri egységben van minden alkatrész, akár házilag felszerelhető), lehet spilt osztott rendszerű (ahol a kompresszor a kültéren, hőcserélő a beltérben található, felszerelése klímás szakembert igényel), lehet  EVI kompresszoros hőszivattyú amely akár -25 C fokban is használható. Részletes ismertető a különböző hőszivattyú típusokról →


Hőszivattyú és napkollektor

Energiatakarékos hőszivattyú, napelem és napkollektor:

fűtés és melegvíz szolgáltató rendszer

A hőszivattyú,  a napkollektor, az általuk elkészített melegvíz tárolására szolgáló puffertartály, valamint a napelem összekapcsolásával még gazdaságosabban lehet fűteni. Rendszerrajz itt → Teljesen mindegy, hogy a környező levegőben, a talajvízben, vagy a talajban tárolt hőről beszélünk, mindíg a Nap tárolt hőjéről van szó. A hőszivattyú ebből a környezetében tárolt hőből táplálkozik. És van belőle elég!!! "Geo"- vagy "H tarifa" igénylésével további megtakarítás érhető el!

Az olcsó áram. Geo-tarifa ismertető itt

Új építésű ingatlan fűtésének tervezésekor - de fűtéskorszerűsítés esetén is - gondoljon az alternatív energiát biztosító hőszivattyús fűtési módokra. Hova érdemes hőszivattyút szerelni? Minden olyan helyre, ahol alacsony fűtőhőmérsékletet igénylő sugárzó fűtésrendszer a hőleadó felület. 


Levegő-víz, talajszonda, talajkollektor, víz-víz hőszivattyú

Bemutatjuk néhány - az általunk forgalmazott - hőszivattyú típusát, tulajdonságát, teljesítményét, használati helyét.
A höszivattyu megbízható, a környezetét óvó, geotarifa felhasználásával különösen energiatakarékos, megújuló geotermikus energiát felhasználó berendezés, fűtési és hűtési mód használata esetén.

A hőszivattyú akkor a legtakarékosabb, ha sugárzó fűtés, mint pl a padlófűtés és falfűtés (méretezéséhez hasznos tanácsok itt →) vagy Fan-Coil mellé építik be, így lesznek ezek a fűtőberendezések rendkívül gazdaságosak. A padlófűtés 50%-ban konvekciós (levegőmozgással járó) és 50%-ban sugárzó fűtést biztosít. A fal- és mennyezet fűtés/hűtés 20%-ban konvekciós, 80%-ban sugárzó fűtést biztosít. Amennyiben radiátoros fűtéshez építenek be hőszivattyút, a radiátorokat max. 45/35 fokra kell méretezni. 


A hőszivattyú működési elve

Igy működik a hőszivattyú

A hőszivattyú működéséhez a legfontosabb a hűtőközeg, (munkaközeg). A hűtőközeg tulajdonsága hogy a forráspontja alacsony hőmérsékleten van. Ha a levegő-víz hőszivattyú kültéri levegőt vagy a víz-víz hőszivattyú talajból származó hőhordozó közegét egy hőcserélőbe (elpárologtató) vezetjük, amelynek másik oldalán a munkaközeg kering, a munkaközeg elvonja az elpárolgásához szükséges hőt a vízből vagy a levegőből, és folyadék halmazállapotból gőz halmazállapotúvá válik. A hőforrásként használt víz, vagy levegő közben néhány fokkal hidegebb lesz.

Egy egyszerű rajzon megmutatjuk a levegő-víz hőszivattyú működési elvét:

Hőszivattyú működése1. A kompresszor összesűríti a gáz halmazállapotú hűtőközeget (villamos energia felhasználásával). Az összesűrített gáz ettől erősen felmelegszik.

2. A forró gáz melegét a beltéri egységben - egy vizes hőcserélő -ben (kondenzátor) adja le - a lakás fűtésére és melegvíz készítésre használjuk, közben a [R407C] gáz kihűl, lecsapódik, ismét folyadékká válik.

3. A folyékony közeg - egy expanziós (fojtó szelep) szelep segítségével nagyobb keresztmetszetű térbe - tehát tágasabb helyre - az elpárologtatóba áramlik. Az itt lecsökkent nyomás hatására a közeg újra gáz halmazállapotúvá válik, kitágul és ettől erősen lehűl.

4. Mivel a külső környezet még a téli napokon is melegebb, mint ebben az állapotban a klímagáz, ezért a kültéri egységben – az elpárologtatón keresztül átszívott több száz, akár több ezer köbméter levegő segítségével - "előmelegítjük" a klímagázt, tehát a környezetből hőt vonunk el. Ezt a már melegebb klímagázt - az első ponttól indulva - ismét összesűrítjük. Így tudjuk a levegőből "kinyerni" az energiát!

(Az expanziós szelep működését szemléletesen egy szódásszifon patronhoz hasonlíthatjuk. Ha lassan tekerjük be a szifonpatront, akkor a benne összesűrített széndioxid is lassan kerül a szódásüvegbe, és bár hűvösnek érezzük a patront, nem tesz kárt a kezünkben. Ellenben ha gyorsan tekerjük be, a hirtelen kiáramló gáztól erősen lehűtjük és akár oda is fagyhatnak az ujjaink a szifonpatronra!)


Hőszivattyú üzemmódok. A hőszivattyúk üzemmódjainak meghatározása

Monovalens fűtés

Monovalens esetben egyedül a hőszivattyú látja el az épület fűtéssel. Kizárólag alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerekhez alkalmas (padló- és falfűtés, Fan Coil, stb.)

Bivalens fűtés

Bivalens fűtésnél a hőszivattyú mellett még más hőfejlesztő berendezést használnak (gázkazán, vegyestüzelésű kazán, stb.) Ilyen esetekben a hőszivattyút csak addig a hőmérsékletig használják, amig az megfelelő hatékonysággal dolgozik (0- -5 °C). Innentől a második kazán készíti a fűtési melegvizet. Bivalens fűtésrendszernl már a hagyományos radiátorok fűtése is gazdaságosan megoldott (60 °C)

Monoenergiás fűtés

A monoenergiás rendszerben kizárólag hőszivattyú dolgozik, akár -25 °C külső hőmérsékletig üzemel. Ennél az extra hidegnél az elektromos fűtéskiegészítés segíti a hőszivattút a fűtési maximum elérésében. Ez a rendszer is alkalmas radiátoros fűtéshez. 

Kérdése van a fűtésrendszerekkel kapcsolatban?
Vegye fel velünk a kapcsolatot!


Kérdések a hőszivattyú beépítéséről

Hőszivattyú beépítése házilag? Lehetséges, de... Információ a házilagos kivitelezésről → 

Hőszivattyú rendszerekhez beépítési vázlatrajza:  ha fűt, hűt, melegvizet készít, vagy több hőszivattyú össze van kapcsolva → 

Öntöttvas radiátorok mellé lehet hőszivattyút beépíteni? A válasz röviden: nem!  Részletesen →

Mennyibe kerül a hőszivattyús fűtés? Vizsgáljuk meg több féle alapterület és hőszigetelésű ház költségeit  


SNAP hőszivattyú energetikai pályázat 2014-15.

Kitaláltuk, működik! Részletek a linkre kattintva, vagy telefonon: 0036 20 268-9757