Mi az a hőszivattyú?
Mi az a hőszivattyú?
A hőszivattyú energiatakarékos fűtő-hűtő berendezés: fűt a gáz- villany- olaj és vegyestüzelésű kazán helyett; hűt a klimaberendezés helyett; melegvizet készít (HMV) a villany bojler helyett.
Hőszivattyú, az igazi rezsistop!
A hőszivattyú a hagyományos fűtőberendezések helyett (gáz, szén, fa, olaj, villany) fűtésre, hűtésre és melegvíz előállítására használható (Sadi Carnot és a róla elnevezett Carnot körfolyamat-nak köszönhetően több mint 200 éve létezik!), amely a környezetéből hőt von ki, és azt az ismert tüzelőanyagoknál sokkal jobb hatásfokkal, a környezetet kímélve hasznosítja. Röviden: a Nap környezetünkbe tárolt energiáját - levegő, víz, talaj -, plusz hozzáadott villamos energiát felhasználva, fűtjük az épületeinket. (Az arány kb. 75% környezeti energia + 25% villamos energia.) Karbantartási igénye alacsony, mint a hűtőszekrényeké! Gazdaságos, biztonságos, nincs szénmonoxid mérgezés! Ha felkeltettük érdeklődését, érdekli a hőszivattyú működése, az alternatív fűtési rendszer ár, keressen bennünket.
Vegye fel velünk a kapcsolatot!
Hőszivattyú típusok
Levegő-víz hőszivattyú: legfeljebb -15 °C, EVI kompresszorral -25 °C fokig javasolt a használata.
Víz-víz hőszívattyú: vizbe süllyesztett csövek, zárt csőregiszter; két kutas (nyerő-nyelő) rendszer.
Talajkollektoros hőszivattyú: vízszintes csövek 1,5 -2 m mélyen fektetve a talajba, energiakosár, energiacölöp.
Szondás hőszivattyú: függőleges, akár 100 m mélyre fúrt szondák, 1 - 2 "U" alakú szondapárral.
A levegő-víz hőszivattyú lehet monoblokkos (a kültéri egységben van minden alkatrész, akár házilag felszerelhető), lehet spilt osztott rendszerű (ahol a kompresszor a kültéren, hőcserélő a beltérben található, felszerelése klímás szakembert igényel), lehet EVI kompresszoros hőszivattyú amely akár -25 C fokban is használható. Részletes ismertető a különböző hőszivattyú típusokról →

Energiatakarékos hőszivattyú, napelem és napkollektor:
fűtés és melegvíz szolgáltató rendszer
A hőszivattyú, a napkollektor, az általuk elkészített melegvíz tárolására szolgáló puffertartály, valamint a napelem összekapcsolásával még gazdaságosabban lehet fűteni. Rendszerrajz itt → Teljesen mindegy, hogy a környező levegőben, a talajvízben, vagy a talajban tárolt hőről beszélünk, mindíg a Nap tárolt hőjéről van szó. A hőszivattyú ebből a környezetében tárolt hőből táplálkozik. És van belőle elég!!! "Geo"- vagy "H tarifa" igénylésével további megtakarítás érhető el!
Az olcsó áram. Geo-tarifa ismertető itt →
Új építésű ingatlan fűtésének tervezésekor - de fűtéskorszerűsítés esetén is - gondoljon az alternatív energiát biztosító hőszivattyús fűtési módokra. Hova érdemes hőszivattyút szerelni? Minden olyan helyre, ahol alacsony fűtőhőmérsékletet igénylő sugárzó fűtésrendszer a hőleadó felület.
Levegő-víz, talajszonda, talajkollektor, víz-víz hőszivattyú
Bemutatjuk néhány - az általunk forgalmazott - hőszivattyú típusát, tulajdonságát, teljesítményét, használati helyét.
A höszivattyu megbízható, a környezetét óvó, geotarifa felhasználásával különösen energiatakarékos, megújuló geotermikus energiát felhasználó berendezés, fűtési és hűtési mód használata esetén.
A hőszivattyú akkor a legtakarékosabb, ha sugárzó fűtés, mint pl a padlófűtés és falfűtés (méretezéséhez hasznos tanácsok itt →) vagy Fan-Coil mellé építik be, így lesznek ezek a fűtőberendezések rendkívül gazdaságosak. A padlófűtés 50%-ban konvekciós (levegőmozgással járó) és 50%-ban sugárzó fűtést biztosít. A fal- és mennyezet fűtés/hűtés 20%-ban konvekciós, 80%-ban sugárzó fűtést biztosít. Amennyiben radiátoros fűtéshez építenek be hőszivattyút, a radiátorokat max. 45/35 fokra kell méretezni.
A hőszivattyú működési elve
Igy működik a hőszivattyú
A hőszivattyú működéséhez a legfontosabb a hűtőközeg, (munkaközeg). A hűtőközeg tulajdonsága hogy a forráspontja alacsony hőmérsékleten van. Ha a levegő-víz hőszivattyú kültéri levegőt vagy a víz-víz hőszivattyú talajból származó hőhordozó közegét egy hőcserélőbe (elpárologtató) vezetjük, amelynek másik oldalán a munkaközeg kering, a munkaközeg elvonja az elpárolgásához szükséges hőt a vízből vagy a levegőből, és folyadék halmazállapotból gőz halmazállapotúvá válik. A hőforrásként használt víz, vagy levegő közben néhány fokkal hidegebb lesz.
Egy egyszerű rajzon megmutatjuk a levegő-víz hőszivattyú működési elvét:
1. A kompresszor összesűríti a gáz halmazállapotú hűtőközeget (villamos energia felhasználásával). Az összesűrített gáz ettől erősen felmelegszik.
2. A forró gáz melegét a beltéri egységben - egy vizes hőcserélő -ben (kondenzátor) adja le - a lakás fűtésére és melegvíz készítésre használjuk, közben a [R407C] gáz kihűl, lecsapódik, ismét folyadékká válik.
3. A folyékony közeg - egy expanziós (fojtó szelep) szelep segítségével nagyobb keresztmetszetű térbe - tehát tágasabb helyre - az elpárologtatóba áramlik. Az itt lecsökkent nyomás hatására a közeg újra gáz halmazállapotúvá válik, kitágul és ettől erősen lehűl.
4. Mivel a külső környezet még a téli napokon is melegebb, mint ebben az állapotban a klímagáz, ezért a kültéri egységben – az elpárologtatón keresztül átszívott több száz, akár több ezer köbméter levegő segítségével - "előmelegítjük" a klímagázt, tehát a környezetből hőt vonunk el. Ezt a már melegebb klímagázt - az első ponttól indulva - ismét összesűrítjük. Így tudjuk a levegőből "kinyerni" az energiát!
(Az expanziós szelep működését szemléletesen egy szódásszifon patronhoz hasonlíthatjuk. Ha lassan tekerjük be a szifonpatront, akkor a benne összesűrített széndioxid is lassan kerül a szódásüvegbe, és bár hűvösnek érezzük a patront, nem tesz kárt a kezünkben. Ellenben ha gyorsan tekerjük be, a hirtelen kiáramló gáztól erősen lehűtjük és akár oda is fagyhatnak az ujjaink a szifonpatronra!)
Hőszivattyú üzemmódok. A hőszivattyúk üzemmódjainak meghatározása
Monovalens fűtés
Monovalens esetben egyedül a hőszivattyú látja el az épület fűtéssel. Kizárólag alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerekhez alkalmas (padló- és falfűtés, Fan Coil, stb.)
Bivalens fűtés
Bivalens fűtésnél a hőszivattyú mellett még más hőfejlesztő berendezést használnak (gázkazán, vegyestüzelésű kazán, stb.) Ilyen esetekben a hőszivattyút csak addig a hőmérsékletig használják, amig az megfelelő hatékonysággal dolgozik (0- -5 °C). Innentől a második kazán készíti a fűtési melegvizet. Bivalens fűtésrendszernl már a hagyományos radiátorok fűtése is gazdaságosan megoldott (60 °C)
Monoenergiás fűtés
A monoenergiás rendszerben kizárólag hőszivattyú dolgozik, akár -25 °C külső hőmérsékletig üzemel. Ennél az extra hidegnél az elektromos fűtéskiegészítés segíti a hőszivattút a fűtési maximum elérésében. Ez a rendszer is alkalmas radiátoros fűtéshez.
Kérdése van a fűtésrendszerekkel kapcsolatban?
Vegye fel velünk a kapcsolatot!
Kérdések a hőszivattyú beépítéséről
Hőszivattyú beépítése házilag? Lehetséges, de... Információ a házilagos kivitelezésről →
Hőszivattyú rendszerekhez beépítési vázlatrajza: ha fűt, hűt, melegvizet készít, vagy több hőszivattyú össze van kapcsolva →
Öntöttvas radiátorok mellé lehet hőszivattyút beépíteni? A válasz röviden: nem! Részletesen →
Mennyibe kerül a hőszivattyús fűtés? Vizsgáljuk meg több féle alapterület és hőszigetelésű ház költségeit →
Információ a Meeting, Hiseer és Chofu hőszivattyúkban alkalmazott klímagáz(ok)ról:
Az általunk forgalmazott hőszivattyúkban az alkalmazott klímagáz típus a kereskedelmi néven R417A (százalékos megosztásban az alábbiakat tartalmazza: C4H10 6,2443 %;C2HF5 41,4454 %;C2H2F4 52,3103 %)
Az R417A klímagáz üzemi felhasználás során a hőszivattyút üzemeltető vevőre nem jelent veszélyt, nem éghető, nem robbanékony, stb.
Amennyiben a hőszivattyúban klímagáz szivárgást észlelnek, a hőszivattyút azonnal le kell állítani, áramtalanítani kell, és haladéktalanul értesíteni kell az eladót.
Az ESTÉ-Credit Side Kft szerződéses viszonyban áll több, a klímagázok kezelésére, tárolására, és felhasználására jogosult vállalkozással. Ilyen esetekben kizárólag a szerződött partnerünk látja el a klímagázzal kapcsolatos tevékenységeket!
Az R417A klímagázról többet megtudhat a Linde Group adatlapjáról.