Esté Credit

TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚ GÖDÖLLŐN

Fiatal házaspár keresett bennünket, és hőszivattyús rendszer kiépítésére kértek ajánlatot. Konkrét elképzelésük volt, talajkollektoros rendszert fognak készíttetni! Az tisztán látszott az első levélváltás és személyes találkozót követően, hogy utána olvastak alaposan az interneten. Tudták, hogy nem a legolcsóbb hőszivattyús beruházást választották, de a közel passzívházas megoldáshoz jól illeszkedik a talajkollektoros hőszivattús rendszer. Több hónapon követhetik nyomon az érdeklődők, hogy találtunk egymásra – megrendelő és kivitelező – miként alakulnak a munkák, hogy készül el a hőszivattyús energetikai beruházás…


Talajkollektoros hőszivattyú…

rendszert akarunk építeni, ehhez keresünk kivitelezőt, és szakmai tanácsadót, mivel a munkák egy részét magunk akarjuk elvégezni. Ezzel az elhatározással kerestek bennünket, és örömmel vállalkoztunk, mert látható volt, jól felkészült megrendelővel van dolgunk.

Ezt tudták a talajkollektoros hőszivattyúról:

A talajkollektoros hőszivattyú a talaj hőjét veszi fel, emeli fel a hőmérsékletet, és ezzel az energiával felmelegíti (vagy lehűti) a házát. A talajkollektoros hőszivattyú ugyanazon a hűtési ciklusban működik, mint a háztartási hűtőszekrény, de a ciklust fordított irányban használja, hogy fűtést és használati melegvizet készítsenek. A hűtéskor felhasználhatják akár passzívan a talajköröket, így mégjobban megfelel az alacsony hűtési igényeknek, vagy a hőszivattyút bekapcsolva alacsonyabb hőmérsékletű hűtési igényeket is ellát. Szerencsés, ha a téli időszakban “lerabolt” hőenergiát nyáron – a hűtés során – “visszatápláljuk” a talajba. Ez jelentős fűtőanyag megtakarítást és jelentős szén-dioxid-kibocsátáscsökkentést eredményezhet.

A talajkollektoros hőszivattyú használatának előnye a hatékonyság. A hőszivattyú teljesítményének minden kWh -jához körülbelül három vagy négy kWh energiát veszünk ki a talajból. Az épülethez jutó hő és az elfogyasztott elektromos energia arányát teljesítmény-együtthatónak (COP) nevezik. Leegyszerűsítve: vásárol 1 kWh villamosenergiát, és a természettől kap még 3 vagy 4 kWh energiát, ingyen. Jó üzlet !!!

A rendszer elemei: hőszivattyú, talajkollektor, szerelő akna (ahol az osztó-gyűjtő lesz kialakítva),  gyűjtőcsö (amely összekapcsolja a kültéri és beltéri egységeket), keringető szivattyúk amelyek az energiát – fagyállóval kevert vízen keresztül – a rendszerben mozgatják, különböző automatikus és kézi szelepek, puffer tartály az energia tárolására, (akár egy forró tároló a melegvíz biztosítására), időjárás figyelő vezérlőrendszer, villamosvezetékek, szigetelések, stb…

Így kezdődött a hőszivattyús kapcsolatunk:

Tisztelt Sulyok Tibor!
Telefonos egyeztetésünk alapján ezúton szeretném jelezni, hogy az épülő családi házunk hőszivattyús rendszerének kiépítését az Önök cégével szeretnénk megvalósítani, melyhez helyszíni egyeztetésre várjuk Önt/Önöket, az alábbiak szerint:
Helyszín: 2100 Gödöllő, …….
Időpont: 2017.11.27. (hétfő) 10:00
A fenti találkozón a kivitelezőnk is részt fog venni. Az épülettel és a helyszínnel kapcsolatban kért rajzokat a mai nap folyamán átküldjük Önnek. Köszönöm, hogy ilyen hamar tud ránk időt szakítani!
Üdvözlettel, Sz.P. és T.P.
Majd a második levél:
Tisztelt Sulyok Tibor!
Alábbiakban küldöm az ígért információkat:
Gépészeti helység
E-1 Földszinti alaprajz / Gépészeti helyiség
A hőszivattyú gépegysége, a puffertartály és a fűtési/hűtési körök elosztásának helye, szekunderköri keringetőszivattyúk helye.
A telek és elhelyezkedés
A telek egy 18 méter széles, 100m hosszú, 5-6°-os egyenletes emelkedésű telek. Utcafronti szélessége a 18 méter. A mellékelt földszinti alaprajz jobb oldala az utcafront.
A telek sajátossága, melyre tervezéskor figyeltünk, hogy a ház nulla szintje a földszinti alaprajz bal oldalán, a terasz utáni megépítendő támfalnál 1.6méter magas (lásd a mellékelt fotót). Ez azt is jelentheti esetünkben, hogy ha 1.5-2méter mélységre kerül lefektetésre a talajkollektor csöve, akkor minimális szintkülönbséggel a gépészeti helységbe bevezethető.
A telek hozzávetőlegesen 2000 négyzetméter, a ház mögött lévő kert területen tehát nagyjából 1400-1500nm áll rendelkezésre talajkollektor fektetésre. A telken a telepítést fák nem nehezítik.

A fűtendő alapterület kb. 160nm, a ház egyszintes.

Fűtési, hűtési körök és módok
Aktív fűtési, és minimum passzív hűtést szeretnénk megvalósítani. Természetesen az aktív hűtési üzemmód lenne a legjobb.
Külső falakon a szobák falfűtéssel/hűtéssel és mennyezet fűtéssel/hűtéssel rendelkeznek, közlekedők és vizes helyiségek csak padlófűtéssel vannak ellátva.
Elektromos terv
Az elektromos tervben normál tarifás és egy külön geo tarifás mérőórát és külön bekötést kértünk. TN-S nullázással. A tárgyépület 3x20A védőcsőben, a geo tarifás becsatlakozás pedig külön védőcsőben 3x16A. A lakás villamos elosztása is a gépészeti helyiségben fog megtörténni.
Gépész számításai
Mellékelem továbbá a gépész tervező számításait… Köszönöm, T.Z.


Az első helyszíni bejárás alkalmával találkoztunk az épület generál kivitelezőjével is. Szakértelme meggyőző, kérdései lényegre törőek voltak.

Az épület alapozási előkészülete folyamatban, a vasszerelés már kész, és az alap betonozása előtt a gépészeti átvezetések helyét beszéltük meg. Így nem kell majd a hőszivattyú és fogadóakna összekötéséhez szükséges KPE csövek és elektromos vezetékek helyét kivésni!
A tulajdonosokkal megbeszéltük, hogy a talajkollektornak szükséges területen bokrokat, fákat telepíteni nem lehet, mert azok gyökérzete tönkreteheti a kollektor csöveket, illetve elfagyhat a gyökérzetük.

Mekkora terület szükséges, és mekkora legyen a kollektor cső hossza?

Kiszámoltuk, hogy a ház fűtéséhez és hűtéséhez a szükséges kollektor cső fektetésének területe 730 m2. (A számításhoz egy kis segédlet itt.) További számítások után kialakult a 32-es KPE csőnek a teljes hossza, 900 fm. Így 9 db 100 fm-es kört fogunk terv szerint letekerni a kiásott árkokba.

Persze előtte megvárjuk, míg kitavaszodik 🙂

A helyszíni bejárás után a tulajdonosok – kihasználva az év végi akciónkat – megrendelték és leelőlegezték a Meeting MDS50D 19 kW-os víz-víz hőszivattyút.
Időközben elkészült az alapozás, a falazás és a helyére kerültek a födémgerendák.
A gondos kivitelező már előre elhelyezett 3 db 110 mm-es védőcsövet, amelybe majd belehúzzuk a talajkollektorok osztó-gyűjtőjéről a hőszivattyúhoz menő KPE csöveket, elektromos kábeleket, mérőszondákat.
Most még fű és bokrok, de… Ide kerülnek majd a kollektor csövek:

A talajkollektorok fektetésénél problémát jelentett az épülettől erősen emelkedő talajszínt. Ahol a talajkollektor csövek “visszafordulnak”, a csőfektetés mélysége már több mint 5 méter.

Mikor már majdnem minden összeáll, akkor bekopog Murphy, és ….

Amit el lehet képzelni, minden előfordult: elcserélt gép (csak fűteni tud a helyszínre szállított hőszivattyú; természetesen nincs raktáron a szükséges típus; repülőgépes szállítás, minden nyűgével és túlárazott fuvardíjakkal; stb, stb, stb…..

A végén úrrá lett a nehézségeken a tulajdonos segítőkész hozzáállása, Krieser József profizmusa és eljött a beüzemelés ideje (2019.08.23.).

Mivel a repülőgépes szállításkor a klímagázt leszivattyúzzák a gyárban, azt a helyszínen kell újra tölteni. A klímagázzal dolgozó Kelemen József kollégánk két lépésben feltölti a hőszivattyút. Ééééés, elindult 🙂

Folytatjuk… az üzemeltetési tapasztalatokkal.

Scroll to Top