Kollektoros víz-víz hőszivattyú fajták
A geotermikus rendszerek, más szóval kollektoros hőszivattyú fajták, az épületen kívül megépített hőkivételi megoldások összessége: talaj kollektor, energiakosár és energiacölöp valamint a földszonda.
Ezek a föld kollektoros hőszivattyús rendszerek üzemeltetési költsége alacsony (és a víz víz hőszivattyúk még takarékosabbak), bár a beruházási költségük viszonylag magas. Mégis valós alternatívát jelentenek a korszerű fűtésmegoldások között. A talajkollektoros rendszer hatékonysága meglehetősen magas (300 – 600%) és szinte állandó teljesítményt ad le, évszaktól függetlenül. A zárt rendszerű hőkinyerés egyik legnagyobb előnye a nyíltvizeshez képest, hogy elmarad a víz szűrése, vagy estleges kezelése.
(A mostani blogbejegyzésben a földkollektoros megoldási lehetőségeket mutatjuk be, ha van személyes tapasztalata az olvasóinknak, kérjük ossza meg velünk és az oldal látogatóival. Köszönjük.)
Föld kollektoros hőszivattyú fajták
- talajkollektor
- energiakosár (földhő kosár)
- energiacölöp
- talajszonda
Talajkollektoros hőszivattyú
Az első, amire készülni kell, hogy ehhez a rendszerhez viszonylag nagy terület szükséges!
Tény, hogy a talaj összegyűjti a Nap melegét és 1,2-1,4 méter mélység alatt egész évben viszonylag egyenletes, állandó hőmérséklet uralkodik kb 10 °C, ez a hőmérsékleti tartomány kiválóan alkalmas a vízszintesen telepített talajkollektorok számára.
Azt, hogy a víz-víz hőszivattyú gazdaságilag megéri a talajba épített csöves rendszerekkel együtt, az pontos számolás után eldönthető. (Itt egy 150 m2 területű “minta ház” példája, amely választ ad – a matematika nyelvén – a kérdésre.)
Mint ökölszabály kijelenthető, hogy talajkollektoros rendszernél 2,5-3,5-szeres terület kell a fűtött területhez viszonyítva!
Követve a 150 m2-es “minta ház” példát, a szükséges terület 400-500 m2. Ekkora területen kell a kollektor csöveket elhelyezni (ennek módja több féle lehet), szigorúan betartva a csövek egymástól való távolságát
NA 20: 30 cm
25: 50 cm
32: 80 cm
40: 120 cm
További biztonsági távolságok, amelyeket be kell tartani: Vízvezeték mellett: 1,5 m; Csatornától: 1 m; Épületektől: 1,2 m távolságot tartani kell.
Ha nem rendelkezünk a szükséges hellyel, de még mindig a talajkollektoros rendszerhez ragaszkodik a megrendelő, akkor lehetőség van lényegesen mélyebb árok kialakítására, ahol a csövek egymás felett helyezkednek el. Ebben az esetben az árokmélység 3 m, szélessége 1,2 – 2,5 m, ahova a csöveket “rétegenként fektetjük. A csövek egymás feletti távolsága min. 50 cm.
Egy-egy csőregiszter hossza a talajkollektoros rendszernél 100 m-nél ne legyen több. Egy fogadó aknába rögzített osztó-gyűjtőhöz csatlakoztatva, innen már egy csőpár megy az épületen belül elhelyezett hőszivattyúhoz. (Ez a cső pár lényegesen nagyobb keresztmetszetű a kollektor csövekhez képest.)
A talajkollektoros rendszernél (is) nagyon fontos tervező bevonása a hőszivattyú méretezéséhez (hány kW), és a szükséges terület, csőelosztás, stb. kiszámításához. Kivitelezés során a tervezői utasítás maradéktalan betartása szükséges.
Ugyanis az sem jó, ha túlméretezzük a hőszivattyús rendszer kültéri (kollektor) csővezetékeit, mert adott esetben túlhűtjük a talajt, amitől a csövek által elfoglalt mélységben elfagyhat a föld, ettől pl. az esővíz nem tud elszivárogni. Ezért szerencsés a megoldás, amikor nyáron hűteni kell a lakásunkat, mert ebben az esetben nyáron “felfűtjük” a kollektor területét.
Számolási segédlet, több évtizedes tapasztalat alapján
Talajkollektor, föld kollektor... Egy példa:
| Talaj | Hőteljesítmény (W/m2) | |
| 1800 óra/év | 2400 óra/év | |
| Száraz, laza | 10 | 8 |
| Nedves, kötött | 25 | 20 |
| Vízzel telt | 40 | 32 |
| Csőhossz/árok méterben | 4-5 °C | 5-7 °C | 7-8 °C | 8-11 °C | 11-13 °C | 13-15 °C | ||
| Vízszintes kollektor | Spirális 10 menetes | 10 | 23 | 12 | 11 | 10,5 | 10 | 10,5 |
| 6 csöves – spirális 6 men. | 6 | 27 | 18 | 16 | 14 | 13 | 14 | |
| 4 csöves – spirális 6 men. | 4 | 30 | 19 | 17 | 16 | 15 | 16 | |
| 2 csöves | 2 | 40 | 30 | 26 | 24 | 22 | 24 |
Kollektoros hőszivattyú fajták. Egy elméleti példa segíheti a döntést
Hőszivattyú: fűtőteljesítménye (B0/W35): 14,5 kW
elektromos áramfelvétele: 3,22 kW
hűtési teljesítménye (ennyit von el a talajtól): 11,28 kW
Ha a talaj: nedves, kötött 20 W/m2
Üzemidő: 2400 óra/év
Kollektor csövek távolsága egymástól: 0,8 m
Számítási mód:
- 11.280 / 20 = 564 m2 a minimális terület igénye a kollektoros rendszernek.
- 564 m2 / 0,8 m = 705 m az ideális csőhossz, amiből következik, hogy 7 db 100 m hosszú kollektor cső adja a kollektorköröket.
Talajkollektor méretezése:
a WPF 10 hőszivattyú fűtőteljesítménye (0/35 °C) előremenő hőmérséklet esetén a hőszivattyú táblázaza szerint 9,9 kW, a kompresszor felvett teljesítménye 2,2 kW. Ezekből az ismeert adatokból kiszámítható a szükséges kollektorcső feltetési terület:
Qhűtés = 9,9 kW – 2,2 kW = 7,7 kW
A szükséges talaj területe:
A talaj qE = 25 W/m2 fajlagos hőkapacitása esetén a szükséges terület:
Qhűtés
A = ———–
qE
Ahol az A felület = 7.700 W / 25 W/m2 = 308 m2
0,6 m csőtávolság esetén a szükséges csőhossz:
L = 308 m2 / 0,6 m = 513 méter, ami 5 db 100 méteres huroknak felel meg. (Ennyi csőre biztosan szükségünk van.)
A csöveket 1,5 – 2 m mélységbe fektetik. 100 méternél ne legyenek hosszabb csövek, a keringető szivattyú teljesítményét ne kelljen indokolatlanul megemelni.
Az egymástóli csőtávolságot befolyásolja a talaj minősége, 06 – 1 méter között szokás fektetni. Ebben az esetben a csövek körül kialakuló fagyás esetén nem fagy át teljes keresztmetszetében a talaj, így az eső és hólé el tud szivárogni a csövek között.
Új építés esetén a kollektorcsövek helyét a ház alapjaival, pincéjével egyidőben érdemes kialakítani. Meglevő épület esetén költség- és munka megtakarítás érdekében talajmaróval csak a csövek helyét kell kiemelni (tehát nem a teljes felületen).
FIGYELEM! A talaj hőforrásként való hasznosításához a talajba fektetett műanyag csőhálózatban hőhordozó közeg kering. A keverék a talajból kinyert hőt a hőszivattyúba vezeti. A kollektorokba töltött folyadéknak fagyállónak kell lennie. Nem jellemző a meghibásodás, a csövek sérülése, de a lyukadásból eredő kifolyás esetén nem szabad veszélyeztetnie a talajvizet. Ezért az etilénglikol bázisú oldat a megfelelő választás. Ez az anyag biztosítja pl. a hőszivattyú korrózióvédelmét is.
További kollektoros hőszivattyú fajták
Energiakosár
Hát az meg mi?
A kollektoros hőszivattyú fűtés-hűtés közül a talajkollektoros rendszerek egyik hátrányának a nagy területű földmunkát szokták emlegetni. Valóban, a külső hőnyerő felület 2 – 2,5-szer nagyobb helyet foglal, mint a lakáson belüli padlófűtésé. És akkor még nem is beszéltünk róla, hogy azon a területen szó sem lehet róla, hogy árnyékot adó fákat lehessen ültetni. Ezeket a hátrányokat küszöböli ki (részben) az energiakosár.
Az energiakosár (földhőkosár) kialakítása hasonló a spirálkollektoréhoz, annyi különbséggel, hogy a csőhurkok a talaj felé (felfelé) közeledve egyre nagyobb sugarúak. Ezzel az elrendezéssel ki lehet küszöbölni a spirálszonda hátrányát, amelynél a csőhurkok hatással vannak egymásra. Így a hőkihozatal egy energiakosár esetén jóval kedvezőbb, a kosármérettől függően 0,7-2 kW/kosár körülire tehető. A szükséges helyigény kisebb, mint egy spirálszondás vagy talajkollektoros rendszer esetében.
Az energiakosár telepítésénél fontos szempont, hogy a felső szondahurok fölé legalább 1 méter földnek kell kerülnie a biztonságos üzemelés érdekében. Az energiakosarakat munkagéppel előre kiásott gödörbe lehet elhelyezni, majd vagy Tichelmann-kötéssel, vagy szabályozószelepekkel egy osztó-gyűjtőre kötve lehet egyesíteni és a hőszivattyúra kötni. (A Tichelmann-elv azt jelenti, hogy valamennyi párhuzamosan kapcsolt kollektoron keresztül megtett utat vizsgálva, azonosak a csővezeték szakaszok hosszai és átmérői.)
Energiacölöp
Az energiacölöp az épületek beton cölöp alapjaiba helyezett csőregiszter, kialakítását tekintve hasonló az energiakosárhoz. (A cölöpalapok nagyobb épületek és rossz talajviszonyok esetén alkalmazott alapozási technológia.)
Az energiaközvetítő csövek a cölöpök vas armatúrájához kerülnek rögzítésre, majd bebetonozásra. (Az armatúra egy vasbeton váz, amely a cölöpalapozás merevítését szolgálja.) A vasbetonnal van közvetlen érintkezésben a csőrendszer, melynek elég jó a hővezető képessége (1,4-1,6 W/m2K). Ez elősegíti a hőátvitelt a közvetítő folyadék (glikol), és a talaj között. Az elérhető hőkivétel a cölöpök egymáshoz képesti elrendezésétől, méretétől és mélységétől függően a 60-100 W/m fajlagos értékű.
A cölöpalapoknál használt energiacölöp gondos tervezést és kivitelezést igényel, a szerkezeti számítások mindig elsődleges fontosságúak a tervezés során.
A cölöpök termikus outputját, amely szükséges a biztonságos szerkezeti alapokhoz, ki kell számítani, és ha szükséges, a további fűtési-hűtési kapacitást más, független fűtési rendszerrel kell ellátni.
Családi házak esetében a szerkezetileg szükséges cölöpök éppen hogy elegek egy monovalens hőszivattyús fűtéshez. Egy ház 10 kW fűtési igénnyel és 1500 hőszivattyús üzemórával kb. 20-26 db, egyenként 12 m hosszú cölöpöt igényel. Ebből is látható, hogy ez nem az olcsó fűtési kategóriába sorolható műszaki megoldás.
(A számítási és informális segítség Ádám Béla és Kardos Ferenc Uraktól.)
A következő blog bejegyzésekről se maradjon le:
Mit kell / lehet tudni a talaj kollektoros hőszivattyú rendszerről?
Egyre népszerűbb technológia a talajban rejlő energiát hasznosító hőszivattyú. Amint e sorok olvasója bizonyára már tudja, ez egy olyan hőszivattyús rendszer, amely a talajt (vagy bizonyos esetekben a vizet) hőforrásként használja fel.
Kérdések és válaszok, szóval, hol vannak a téves elképzelések és mi a valóság a talajkollektoros hőszivattyús technológia terén?
Tervezési engedélyre szükség van?
Általában ez nem így van, mivel a hőszivattyú telepítése megengedett fejlesztésnek minősül. A szondás rendszereknél bányakapitánysági engedély szükséges, a tervezők portálja azonban azt ajánlja, hogy a biztonság kedvéért mind a külső, mind a belső munkálatokhoz készüljön tervezői segédlet.
A hőszivattyúk nem hatékonyak!
Valójában a talajkollektoros hőszivattyúk rendkívül hatékonyak (a nyíltvizes még jobb!), ha az energiafelhasználás szempontjából hatékony épületekben helyesen vannak felszerelve. Természetesen a lakástulajdonosnak biztosítania kell, hogy az ingatlan jól szigetelt (egyébként az ösztönző rendszereknek a hitelfelvevő nem felel meg).
Szükségem van egy hatalmas kertre?
Ökölszámként elmndható, hogy a biztonságos épületfűtéshez, (hűtéshez) az épületen belüli fűtött terület háromszorosát „csövezzük be” talajkollektoros rendszernél. A csöveket többféle módon helyezhetjük el:
– teljes terület kiemelése 1,5 – 2,1 m mélységig;
– lövészárokhoz hasonló talajkiemelést használunk;
– fúrt/ásott lyukakba helyezzük a csöveket, (energia kosár, energia cölöp, stb…)
Az árokhoz több hely szükséges, mint a fúrt lyukak esetén, ezért ha a kert nem elég nagy, a fúr lyukak jobb megoldást jelenthetnek. (Azok, akiknek végképp nincs elegendő szabadon hasznosítható helyük, inkább egy levegő-víz hőszivattyút használjanak
Mekkora költség a hőszivattyús rendszer fenntartása?
A hőszivattyús kompresszor várható élettartama 15-25 év. A hőszivattyú egyéb elemei, például a földbe temetett KPE csövek), még hosszabb élettartammal rendelkeznek. Biztos, hogy meghaladja a hagyományos kazánrendszert, az tuti!.
Sok hőszivattyú alkatrész nem igényel semmiféle karbantartást, de hasznos egy nagyon egyszerű éves ellenőrzés (garancia alatt kötelező), hogy biztosítsák a szűrők tisztaságát és a rendszer hatékony működését. Átvizsgálja a kolléga az elektromos csatlakozásokat. Megvizsgálja, hogy a hűtőközeg szivárgás sehol sem tapasztalható. (Feltűnően sokszor okoznak kontakt problémát a töménytelen poloska.)
Ez a megoldás túl drága!
Kétségtelen. A levegő-víz hőszivattyúhoz hasonlítva bizonyosan drágább beruházást kell elvégezni. A földmunka, a tömörítés, stb… komoly kiadás.
(Szintén ökölszám, hogy ha a levegős X Ft, akkor a szondás rendszer 2X Ft, a talajkollektoros 2X x 0,8 Ft, a kútvizes 2X x 0,6 Ft. A 2017 közepétől biztosított kamatmentes hitel 20 évre elegendő indoknak tűnik, hogy a drágább rendszert válasszák az olcsóbb rezsi miatt.
Szükségem van a padlófűtésre?
Bár a legjobb hatásfoka a padló- fal és mennyezet fűtésnek van, a talajkollektoros hőszivattyú nem feltétlenül igényel padlófűtést. Valójában ez a rendszer jól működik nagyobb méretű (40 – 45 °C -ra méretezett) radiátorokkal. Ha kicsi radiátorok vannak, előfordulhat, hogy túl nagy méretűre kell cserélni őket. Ennek oka, hogy a hőszivattyúk 40-45 Celsius fokon üzemelnek gazdaságosan, szemben a hagyományos kazán 60-80 Celsius fokos üzemével.
Csak újépítésre alkalmasak?
Ellenkezőleg. A hőszivattyúkk alkalmasak minden olyan épületre, amely megfelel a hatékonysági és szigetelési szabványoknak, feltéve, hogy elegendő hely van a rendszer felszereléséhez. Ha egy épületnek túl sok „hűtőbordája” (alap, falak, nyílászárók, födémek, stb…) van, akkor ez probléma lehet. Alap igazság: hőszivattyúhoz végy egy jó hőtartó képességű házat!
Kollektoros hőszivattyú fajták, összegzés:
A talajkollektoros hőszivattyúk nem komplikáció nélküliek. Valójában gondos előkészítésre van szükség a hosszú távú hatékonyság biztosítása érdekében; a telepítés előtt, alatt és után. És nem minden területen alkalmas. Azonban, mivel ezek a technológiák kiforrottak, a telepítés és karbantartás folyamata egyszerűbbé válik a lakástulajdonosok számára. A szaktudás szélesebb körben elterjedt, a szolgáltatások olcsóbbak, és a hőszivattyús rendszerek maguk is jobbak és jobbak. A megújuló energia ereje most már elérhető a modern háztartás számára, sokféle formában. (átdolgozva a cikk: 2018.07.27.)
