TOP 5 hiba geotermikus hőszivattyú vásárlásánál, telepítésénél

Top 5 blogTOP 5 hiba, amelyet elkövetnek a geotermikus hőszivattyú vásárlásánál, telepítésénél

A hőszivattyúk - a havi fenntartási költséget figyelembe véve - az egyik legolcsóbb típusa a víz-víz rendszerű fűtő-hűtő berendezés. Bár sok információt teszünk fel mi is a honlapunkra, mégis találkozunk rosszul megépített hőszivattyúkkal. Összefoglaljuk a legtipikusabb hibákat, de elöljáróban megjegyezzük, hogy a hibák döntő többsége a tervező "elspórolásából" adódik. (Mi sem gondoljuk, hogy minden hőszivattyús feladathoz kötelező tervezőt foglalkoztatni, de ha összetettebb a fűtési-hűtési rendszer, akkor már nem elégséges a kivitelezői rutin!)


 1.) A hőszivattyú teljesítmény nem megfelelő

Nem megfelelő teljesítményű hőszivattyút vásárolnak (a kimeneti teljesítmény túl sok, vagy túl kevés).
A hiba oka: senki nem számolta ki a ház hőszükségletét. A kevésbé rossz megoldás, ha a vevő döntése alapján a szükségesnél magasabb teljesítményű hőszivattyú kerül a fűtés rendszerbe, de ettől gazdaságtalan lesz a beruházás, és az éves energiaszámla is magasabb az elvártnál.
Megoldás: gépésztervező, felkészült kivitelező, vagy a hőszivattyú értékesítőjének felkérése, hogy számolja ki a hőszükségletet, és határozza meg a szükséges hőszivattyú típust, teljesítményt.

2.) Kicsi a hőnyerő rendszer teljesítménye

Kicsi a hőnyerő rendszer teljesítménye (alulméretezett talajkollektor terület; nem megfelelő darabszám, mélység és egymástól való távolság szondás rendszereknél; kevés a vízmennyiség a kutas rendszereknél)
A hiba oka: ismét az, hogy senki nem számolta ki a ház hőszükségletéhez szükséges primer oldali (épületen kívüli) teljesítményeket.
Megoldás: gépésztervező, felkészült kivitelező, vagy a hőszivattyú értékesítőjének felkérése, hogy számolja ki a ház hőszükségletéhez szükséges hőnyerő felületek nagyságát.

3.) Viszonylag alacsony hőmérsékletű fűtővíz...

A viszonylag alacsony hőmérsékletű fűtővizet előállító hőszivattyút kapcsolják egy régi, magas előremenő vízhőmérsékletre (több mint 60 C fok) méretezett radiátoros rendszerhez.
A hiba oka: hogy a régi radiátoros rendszerekbe kerülő – a hőszivattyú által gazdaságosan megtermelhető (max. 55 C) fűtővíz nem képes felmelegíteni a lakást.
Megoldás: a radiátorok hőleadó felületének növelése, magas hőmérsékletű (80 C fok) hőszivattyú beszerzése. Kiegészítő fűtés használata hidegebb napokon.

4.) a kezdeti jó teljesítmény után fokozatosan elveszti a teljesítményét

Nyíltvizes (kút, tó, folyó) rendszereknél a hőszivattyú a kezdeti jó teljesítmény után fokozatosan elveszti a teljesítményét, nem tudja felfűteni a házat.
A hiba oka: vízszűrő hiánya, vagy rossz vízszűrő típus választása miatt gyorsan eltömődik a hőszivattyú hőcserélője (rosszabb esetben az egyre gyakoribb kompresszor túlhevülés miatt meghibásodik a hőszivattyú).
Megoldás: mindíg többlépcsős szűrőrendszer beépítése a felszívott víz szűréséhez, a szűrők folyamatos tisztítása, igény szerint a szűrőbetét cseréje.

5.) Rossz tervezés, kivitelezés

Rossz kivitelezés, házilagos megoldások miatt a hőszivattyús rendszer nem fűt, nem készít melegvizet
A hiba oka: a beruházás kiadásának csökkentése érdekében “kalákában történő” kút, vagy szondafúrás, rosszul kialakított duplex csőelhelyezés, több darabból összetoldott kollektorcsövek szivárgása, tóba helyezett csövek rossz rögzítése, nem elég mélyre süllyesztése.
Megoldás: mivel a szondacsövek utólados javítása rendkívül körülményes és drága, mindig megbízható, referenciával, számlával és garanciával rendelkező kivitelezővel készítessük a primer oldali munkákat. Megfelelő anyaghasználat és munkavégzés után a rendszer minimum 30 évig megbízhatóan működik.

Plusz egy jó tanács: mielőtt hőszivattyú beépítéséről döntenek, bizonyosodjanak meg róla, hogy a ház, a lakás hőszigetelése megfelelő, mert csak ebben az esetben tudja a hőszivattyú az elvárt “rezsicsökkentést” biztosítani.


 

Honnan kapja az energiát a geotemikus (víz-víz rendszerű) hőszivattyú?

Geotermikus hőszivattyú1. Ásott vagy fúrt kút. Legalább kettő kell belőle. Az egyikből emelik ki a vizet, a másikba töltik vissza.
2. Talajkollektor. A lakás fűteni kívánt területének 2 – 3 –szoros területén kell a kültéri csöveket fektetni.
3. Talajszonda. A 100 méteres szonda, talajtípustól függően 5 -7 kW teljesítményű. Engedélyköteles!
4. Nyílt vizek. Tó, folyó, patak, stb. A bejövő víz szűrése rendkívül fontos. Ügyelni kell a visszajuttatott víz minőségére. Ide tartozik még a tavakba, folyókba telepített zárt rendszerű - bennük fagyálló glikol kering - hőszivattyúnak energiát biztosító kollektor csövek tömege.


Kulcsszavak: geotermikus, víz-víz rendszer, talajkollektor, szonda, ásott kút, fúrt kút, nyilt víz, hőszivattyú, hőnyerő rendszer, hőszivattyú beépítés, radiátor, hőleadó felület, szondacsövek, ollektorcsövek, talajtípus.


 Energetikai tanácsadás


További blogbejegyzés a "HÍREK" rovatban

Tóba süllyesztett csövek adják a fűtést és passzív - aktív hűtést