Hőcserélő
Hőcserélő a hőszivattyúhoz
A hőszivattyú egyik legfontosabb eleme a jól megválasztott hőcserélő. Az általunk használt típusok (lemezes, préselt, forrasztott, csőköteges): Gea, Swep, stb. minősége garantálja a hosszútávú működési biztonságot, anyaga többszörösen ellenőrzött, így már csak a használati körülményeket kell tökéletesen megtervezni. Fontos a hőszivattyúknál használtak esetében a megfelelő csatlakozási átmérő, hogy a sokat emlegetett tömegáram minden működési tartományban biztosított legyen!
A hőszivattyú hőcserélő szerepe:
Konstrukció és mûködési elv: a forrasztott lemezes hõcserélõ préselt mintázatú, rozsdamentes lemezekbõl áll, melyek vákuumkemencében rézzel vannak összeforrasztva. A két közeg (klímagáz, víz) két külön áramlási térben áramlik ellentétes irányban.
Szerepe
hogy a hidegből, meleget és a melegből hideget csináljon úgy, hogy közben a két közeg ne érintkezzen fizikailag egymással. Álltalában hőszivattyúknál, távfűtésnél, kazánoknál, klima berendezéseknél használják. (Mindenhol, ahol a hőmérsékletet emelni vagy csökkenteni szükséges.)
Kissé tudományosabb megfogalmazásban: primer folyadék (pl.: forró klímagáz) áramból átadja a hőt a szekunder folyadék áramba (pl.: hideg víz) a hőátadó falon keresztül, amely megakadályozza a 2 folyadékáram keveredését.
Rendkívül fontos a tisztántartása. Elsősorban a vízoldal tisztántartásáról kell gondoskodni, mivel a klímagáz oldalról a szennyeződés alig képzelhető el. A vízkő, és egyéb a vízben levő apró szennyeződések a hőcserélő eldugulását okozhatják. Így a hőátadás nem jön létre, a gázoldali hőtől a felület feszül, a forrasztás elenged, vagy egyszerűen a lamellák közül néhány kilyukad. Ezen keresztül a klímagáz elszökik, ami még nagyobb baj, hogy a kompresszor is tönkre mehet.
Fontos a felépítés, használat, karbantartás, és a tisztítás!
Az árakról érdeklődjön a 0036 20 268-9757 telefonszámon.
Hőcserélők hőszivattyúkhoz
Az általunk forgalmazott hőszivattyúkhoz ajánlott hőcserélők mérete sok esetben megütközést vált ki a gépész szerelő kollégákból, és csodálkoznak, miért ajánlunk az általuk megszokott méretűeknél sokszorosan nagyobb teljesítményűt (és árút).
Nem szabad elfelejteni, hogy a hőszivattyúk lényegesen alacsonyabb hőmérsékletű fűtővizet állítanak elő gazdaságosan, ezért nem szabad összehasonlítani a gáz-, vagy vegyes tüzelésű kazánoknál még megfelelő méretű hőcserélőkkel!
Az ajánlott hőcserélők adatai itt:
A hőszivattyú főbb alkatrészei:
– kompresszor
– hőcserélő
– elpárologtató (33)
– expanziós szelep
– elektronika
– hűtőgáz, klímagáz
– osztó-gyűjtő
– ventillátor motor, lapát
– nyomásmérők
– érzékelők
A hőszivattyúk többségéhez használt puffer tárolóknál rendkívül fontos a jól megválasztott belső hőcserélős változat.
Sokan azzal rontják le a hőszivattyújuk hatásfokát, hogy a hagyományos – magas hőmérsékleten dolgozó – kazánokhoz értékesített puffer tárolót építik a rendszerbe. Óriási hiba!
A puffertároló csőkígyó méretét a hőszivattyú maximális hőleadó képessége határozza meg. A méretet tervezőnek kell kiszámolnia, aki ismeri a helyiség és tulajdonosok hőigényét, a hőleadó felületeket, stb…
Ökölszámként jól használható – és minimálisan elfogadható – az alábbi matematika:
Belső csőkígyó felülete = a hőszivattyú által leadott teljesítmény x 0,3 (ez utóbbi állandó.)
Tehát egy 10 kW-os hőszivattyúhoz min 3 m2 felületű csőkígyó szükséges.
Külső hőcserélő esetén a használható ökölszám:
Hőszivattyú felvett villamos energiája x 0,5 (ez utóbbi állandó).
Tehát a fentebb említett 10 kW-os hőszivattyúhoz, melynek áramfelvétele kb 2,5 kW, tehát a minimálisan 1,25 m2 felületű lemezes hőcserélő szükséges.
Hőcserélőt általában radiátoros rendszereknél használunk, hogy a primer köri fagyállós folyadékot leválasszuk a radiátorokban keringő fűtővíztől. Mivel a fagyálló folyadék kicsit ront a hőátadáson, így indokolt az “egy mérettel nagyobb” hőcserélő beépítése.