Lehet hőszivattyúval radiátort fűteni? Igen, de nem mindegy, hogyan!
A fűtéskorszerűsítés során az egyik leggyakoribb kérdés, amit a radiátorral fűtő háztulajdonosok feltesznek: „Mekkora átalakítást kell elvégezni, hogy hőszivattyúval fűthessünk? Lehetséges egyáltalán kiváltani a gáz- vagy vegyes tüzelésű kazánunkat?”
A rövid és biztató válaszunk: IGEN, lehetséges, ha bizonyos feltételek teljesülnek.
A téma sokakat érdekel, ezért az alábbiakban részletesen bemutatjuk a tapasztalatainkat és azokat az alapvető elvárásokat, amelyek megléte esetén egy hőszivattyú tökéletesen alkalmas lehet egy radiátoros rendszer gazdaságos üzemeltetésére.
(Fontos megjegyzés már az elején: A régi, vastag falú öntöttvas radiátorok esetében a normál hőszivattyúk nem jelentenek hatékony megoldást. Ezekhez a rendszerekhez szinte kizárólag a speciális, magas hőmérsékletű, R290 propán hűtőközeggel töltött hőszivattyúkat javasoljuk!)
1. Miért „szereti” a hőszivattyú a padlófűtést?
Ahogy azt már sokan tudják, a hőszivattyú akkor működik a leghatékonyabban és leggazdaságosabban, ha alacsony hőmérsékletű (jellemzően 35-45°C) fűtővizet kell előállítania.
Az olyan sugárzó felületű hőleadók, mint a padlófűtés, a falfűtés és a mennyezet fűtést-hűtés, hatalmas felületen adják le a hőt. Ennek köszönhetően a langyos víz is képes kellemes meleget teremteni a helyiségekben. (Ide sorolhatók a modern fan coil berendezések is, amelyek szintén hatékonyak alacsony vízhőmérséklettel.) Ez a hőszivattyúk ideális működési közege.
2. A radiátoros rendszer kihívása: a magas hőmérséklet
A hagyományos radiátorokat ezzel szemben arra tervezték, hogy egy viszonylag kis felületen, de nagyon forró (jellemzően 60-80°C-os), kazán által előállított vízzel fűtsenek. A legtöbb standard hőszivattyú, ha ilyen magas hőmérsékletű víz előállítására kényszerítik, drasztikusan veszít a hatékonyságából, ami magasabb villanyszámlát eredményez.
A sikeres átállás: radiátoros fűtés 3 fő feltétele
Akkor hát hogyan működhet mégis a dolog? Az alábbi három tényező együttes vizsgálata adja meg a választ.
I. A ház hőszigetelése (A legfontosabb!)
Ez mindennek az alapja. Egy jól szigetelt házban a hőigény jelentősen lecsökken. Ez azt jelenti, hogy a meglévő radiátoroknak már nem kell annyira forrónak lenniük ahhoz, hogy kifűtsék a helyiséget. Egy alapos (fal-, födém- és nyílászáró-) szigetelés után gyakran kiderül, hogy a régi radiátorok már 50-55°C-os vízzel is képesek a szükséges komfortot biztosítani.
II. A radiátorok mérete és típusa
A kulcs a hőleadó felület nagysága. A modern, több sorból álló acéllemez (lap-) radiátorok sokkal nagyobb felülettel rendelkeznek, mint a régi öntöttvas vagy tagos radiátorok. Ha a meglévő radiátorai kellően nagyok, „túlméretezettek” az épület csökkent hőigényéhez képest, akkor valószínűleg alkalmasak lesznek a hőszivattyús fűtésre. Ha nem, akkor néhány kulcsfontosságú helyiségben a radiátorok cseréje nagyobb méretűre megoldást jelenthet.
III. A megfelelő hőszivattyú kiválasztása
Itt válik szét a technológia:
Standard Inverteres Hőszivattyúk (pl. R32): Tökéletes választás, ha a ház jól szigetelt ÉS a radiátorok elég nagyok ahhoz, hogy 50-55°C-os vízzel is komfortot biztosítsanak.
Magas Hőmérsékletű Hőszivattyúk (R290 Propán): Ezek a készülékek a játék megváltoztatói. Képesek akár 70-75°C-os fűtővizet is gazdaságosan előállítani. Ideális megoldást jelentenek gyengébben szigetelt házakhoz vagy olyan épületekhez, ahol a meglévő, kisebb méretű radiátorokat nem szeretnék lecserélni.
Összefoglalva: Igen, a hőszivattyú és a radiátor lehetnek jó barátok! A sikeres „kapcsolathoz” azonban elengedhetetlen a ház állapotának felmérése és a megfelelő típusú hőszivattyú kiválasztása.
Hőszivattyú a meglévő radiátoros rendszerhez: a sikeres átállás műszaki titkai
Amikor egy meglévő radiátoros rendszert szeretnénk hőszivattyúval korszerűsíteni, a legfontosabb kérdés, hogy a meglévő hőleadók képesek-e hatékonyan működni az új technológiával. A válasz a radiátorok eredeti méretezésétől függ.
Az ideális eset: kondenzációs kazánhoz méretezett radiátorok
Amennyiben a radiátorokat már eleve egy modern, kondenzációs gázkazánhoz méretezték, amely alacsonyabb (pl. 50-60°C) vízhőmérséklettel üzemel, akkor a helyzet viszonylag egyszerű. Ebben az esetben a radiátorok valószínűleg elég nagyok ahhoz, hogy egy standard hőszivattyú által előállított 50-55°C-os vízzel is kellemes meleget biztosítsanak.
Fontos műszaki részlet: Még ebben az ideális esetben is ügyelni kell arra, hogy a hőszivattyú kültéri egységét a házzal összekötő csőszakasz (primer kör) megfelelő átmérőjű legyen. A hőszivattyúknak a kazánoknál nagyobb vízáramra (tömegáramra) van szükségük a hatékony hőátadáshoz. A nem megfelelő, alulméretezett csövek rontják a hatásfokot és a rendszer élettartamát.
A gyakoribb eset: hagyományos kazánhoz méretezett radiátorok
A legtöbb régebbi épületben a radiátorokat egy hagyományos (olaj-, fa-, gáz- vagy vegyestüzelésű) kazánhoz tervezték. Ezek a rendszerek jellemzően 60°C feletti, gyakran 70-80°C-os vízzel üzemeltek.
Egy standard hőszivattyút ebbe a rendszerbe változtatás nélkül beépíteni súlyos hiba, mert a gép vagy nem tudja kifűteni a házat, vagy folyamatosan erőlködve, rendkívül gazdaságtalanul fog működni.
A megoldás: A fűtőfelület növelése, vagy az R290 propán hőszivattyú használata
A változtatás ebben az esetben a radiátor fűtőfelületének a növelését jelenti. Ez első hallásra ijesztően és költségesen hangzik, de a gyakorlatban legtöbbször nem a teljes rendszer cseréjét jelenti.
Gyakran elegendő csupán néhány, kulcsfontosságú helyiségben (pl. a leghidegebb északi szobában vagy a legnagyobb nappaliban) a meglévő radiátort egy modernebb, nagyobb felületű, több sorból álló lapradiátorra cserélni. Azt, hogy pontosan mekkora és hova szükséges új radiátort beépíteni, egy tapasztalt fűtésszerelő a gyártói adatok alapján, vagy egy gépésztervező pontos számításokkal tudja meghatározni.
FIGYELEM! A két kötelező lépés radiátoros rendszer átalakításakor
Függetlenül attól, hogy cserél-e radiátort vagy sem, az alábbi két lépés kihagyhatatlan a hőszivattyú hosszú távú és hibamentes működéséhez:
A radiátorok vegyszeres átmosása: A régi radiátorokban és csövekben az évek során lerakódott iszap és vízkő tönkreteheti a hőszivattyú érzékeny hőcserélőjét. Az átmosás eltávolítja ezeket a szennyeződéseket, és egyébként is javasolt része a rendszeres fűtéskarbantartásnak.
Iszapleválasztó szűrő beépítése: A hőszivattyú visszatérő ágába kötelező egy modern, jellemzően mágneses iszapleválasztó szűrőt beépíteni. Ez a készülék folyamatosan gyűjti a rendszerben esetlegesen még keringő fém- és egyéb szennyeződéseket, megvédve ezzel a hőszivattyút a károsodástól.
Radiátor típusok rövid ismertetője.
Az elnyűhetetlen legenda: az öntöttvas radiátor
Ha létezik épületgépészeti elem, amely kiérdemli az örök életű jelzőt, az kétségkívül az öntöttvas radiátor. Generációkat szolgáltak ki, a rajtuk lévő megszámlálhatatlan festékréteg pedig némán tanúskodik a hosszú évtizedekről.
Masszív, agyoncsaphatatlan szerkezetek, amelyek súlya a mai modern radiátorok többszöröse (egy 1,2 méteres darab könnyedén lehet 100 kg felett). Ahogy a Praktiker oldalán is olvasható, és amivel mi is egyetértünk: „nem tudunk róla rosszat mondani, kivéve ha lecseréljük és le kell vinnünk pár emeletet”.
Kiválóan bírják a nyomást és a rendkívül magas hőmérsékletet, ezért a régi gőz- és forróvizes, kazánnal fűtött rendszerekben tökéletesen megállták a helyüket.
Miért nem való (hagyományos) mőszivattyúhoz?
Minden erénye ellenére a helyzet egyértelmű: az öntöttvas radiátor a klasszikus, magas hőmérsékletű fűtés világa. Egy hagyományos (pl. R32 hűtőközegű) hőszivattyúhoz nem való.
Az okok egyszerűek:
Hatalmas víztartalom: Nagyon sok fűtővíz kering bennük, amit egy hőszivattyúnak rendkívül sok energiába kerül lassan felmelegíteni.
Magas hőmérséklet-igény: Kis hőleadó felületük miatt csak nagyon forró (60-80°C) vízzel képesek hatékonyan fűteni. Egy hagyományos hőszivattyú, ha ilyen magas hőmérsékletre kényszerítik, drasztikusan veszít a hatékonyságából, és a fűtésszámla az egekbe szökik.
Röviden: Van az a radiátor, amelyik alkalmas hőszivattyús fűtésre, de az öntöttvas radiátor nem tartozik közéjük.
A kivétel, ami erősíti a szabályt: a magas hőmérsékletű (R290) hőszivattyúk
A technológia fejlődése azonban hozott egy lehetséges megoldást. A legújabb, R290 (propán) hűtőközeggel működő hőszivattyúk képesek akár 70-75°C-os fűtővizet is gazdaságosan előállítani.
Ezek a speciális, magas hőmérsékletű készülékek már alkalmasak lehetnek egy öntöttvas radiátoros rendszer ellátására is, de egy ilyen korszerűsítés minden esetben alapos gépészeti felmérést és tervezést igényel a hatékony működés érdekében.
Összefoglalva: Ha Önnek öntöttvas radiátorai vannak és fűtéskorszerűsítésen gondolkodik:
Hagyományos hőszivattyú esetén: A radiátorok cseréje modern, nagyobb felületű lapradiátorokra elkerülhetetlen.
Magas hőmérsékletű (R290) hőszivattyú esetén: Lehetőség van a meglévő radiátorok megtartására, de csak körültekintő, szakértői tervezés mellett.
Modern és esztétikus: az alumínium radiátorok
Az alumíniumból készült radiátorok népszerű választásnak számítanak, hiszen anyaguknál fogva lényegesen könnyebbek és sokak szerint esztétikusabbak is, mint a hagyományos acéllemez vagy a régi öntöttvas radiátorok.
Legnagyobb előnyük a hőszivattyús rendszerek szempontjából, hogy általában tagosíthatók. Ez azt jelenti, hogy a fűtőfelület mérete könnyedén növelhető újabb tagok hozzáadásával. Így egyszerűen kialakítható az a nagy hőleadó felület, amely az alacsonyabb hőmérsékletű fűtővízzel működő hőszivattyúkhoz szükséges.
A kritikus pont: az elektrokémiai korrózió
Az alumínium radiátoroknak van egy kényes tulajdonsága, amelyre a szakirodalom is felhívja a figyelmet: nem lehet őket egy fűtési körbe telepíteni más fémekkel, különösen rézzel.
Ha egy fűtési rendszerben az alumínium és a réz (vagy más nemesfém) ugyanabban a vízben érintkezik, egy elektrokémiai reakció (galvanikus korrózió) indul be. Ennek során a kevésbé nemes fém, az alumínium, lényegében anódként viselkedik és gyorsan korrodálódni kezd. Ennek következménye, hogy a radiátor rövid időn belül kilyukadhat, a javítása pedig drága és bonyolult.
A megoldás hőszivattyúhoz: a rendszerleválasztás!
Mivel a hőszivattyúk és a gépészeti rendszerek gyakran tartalmaznak réz alkatrészeket, a fenti probléma elkerülésére egyetlen szakszerű megoldás létezik: a két rendszer hidraulikai elválasztása egy lemezes hőcserélővel.
Hogyan működik?
Primer kör: A hőszivattyú, a hozzá tartozó (gyakran réz) csövek és alkatrészek ebben a körben keringenek, jellemzően fagyállóval feltöltve.
Szekunder kör: A lemezes hőcserélő átadja a hőt a primer körből egy teljesen különálló, „tiszta” vizes körnek, amelyben már csak a homogén alumínium radiátoros rendszer található.
A hőcserélő úgy működik, mint egy közvetítő: átadja a meleget anélkül, hogy a két körben lévő víz fizikailag keveredne, így megakadályozza a korróziós folyamat beindulását.
Összefoglalva: Egy megfelelően méretezett, homogén alumínium radiátoros rendszer kiválóan alkalmas és ajánlható hőszivattyús fűtéshez, de csak abban az esetben, ha a rendszert egy hőcserélővel szakszerűen leválasztják a hőszivattyú primer köréről.
A népszerű választás: acéllemez radiátorok
Az acéllemez radiátor az egyik legelterjedtebb fűtőtest típus, és nem véletlenül. Kiváló hőleadó tulajdonsága, kedvező ára, egyszerű szerelhetősége és letisztult formavilága miatt a legtöbb otthonban ideális választás. A hazai gyártók is nagy sikerrel forgalmazzák a legkülönfélébb méretekben.
Nagy előnyük a széles méretskála: szimpla, dupla vagy akár tripla paneles kivitelben is kaphatók, amivel rendkívül nagy hőleadó felületet lehet kialakítani. Fajlagos hőleadó képességük jóval nagyobb, mint a régi öntöttvas radiátoroké, ami kulcsfontosságú a modern fűtési rendszerek szempontjából.
Hőszivattyúhoz ideális? A válasz: igen!
Kijelenthetjük, hogy az acéllemez radiátorok használata kifejezetten javasolható a hőszivattyús fűtésrendszerekben, amennyiben az épület hőszigetelése és hőtartó képessége megfelelő.
A nagy méretválasztéknak köszönhetően könnyen kiválaszthatók azok a „túlméretezett” radiátorok, amelyek egy jól szigetelt házban a hőszivattyú által előállított alacsonyabb, 50-55°C-os fűtővízzel is képesek kellemes meleget biztosítani.
Figyelem: a karbantartás kulcsfontosságú!
Az acéllemez radiátorok egyetlen gyenge pontja a korrózióra való hajlam. A vékony anyagvastagság miatt a rossz minőségű, szennyezett fűtővíz idővel kilyukaszthatja a fűtőtestet.
A hosszú élettartam érdekében a karbantartás egyszerű, de elengedhetetlen:
Rendszeres tisztítás: A fűtési rendszer vegyszeres átmosása (például Fernox Cleaner F3 tisztító folyadékkal) időnként javasolt a lerakódott iszap eltávolítására.
Iszapleválasztó beépítése: Egy modern, mágneses iszapleválasztó folyamatosan tisztán tartja a fűtővizet, megvédve ezzel nemcsak a radiátorokat, hanem a hőszivattyút is a károsodástól.
A csőregiszter, más néven padlókonvektor, egy speciális hőleadó, amelynek megítélése a modern fűtési rendszerekben vegyes.
Mi az a csőregiszter vagy padlókonvektor?
Ez egy bordás csőből álló fűtőtest, amelyet leggyakrabban nagy üvegfelületek, ablakok vagy teraszajtók elé, a padlóba süllyesztve telepítenek. Elsődleges célja egyfajta „hőfüggöny” létrehozása, amely megakadályozza a hideg levegő „lecsorgását” az üvegről, és csökkenti a hidegérzetet.
A gyakorlati hátrányok
Hatékony „Koszfogó”: A sűrű lemezes kialakítása miatt rendkívül hatékonyan gyűjti össze a port, hajszálakat és egyéb szennyeződéseket, ami a tisztítását nehézkessé teszi és rontja a hőleadást.
Gyenge Hőhasznosítás: Felépítéséből adódóan viszonylag rossz a hőhasznosítása, ezért hatékony működéséhez magas hőmérsékletű (jellemzően 60°C feletti) fűtővízre van szüksége.
Hőszivattyúhoz ajánlott? Csak korlátozottan!
A magas hőmérséklet-igénye miatt a csőregiszter hőszivattyús rendszerben elsődleges fűtőtestként nem javasolt. A hőszivattyú gazdaságos működését rontaná, ha folyamatosan magas hőmérsékletű vizet kellene előállítania egy alacsony hatásfokú hőleadó számára.
Alkalmazása kizárólag kiegészítő fűtőtestként javasolható, például egy padlófűtéses rendszer mellett, kifejezetten a nagy üvegfelületek előtti hőfüggöny biztosítására.
Van az a radiátor?
Felújításnál, de az új lakásoknál is sokan idegenkednek a hagyományos radiátoroktól, mondván nehezen illeszthetők a helyiségek belsőépítészeti megoldásaihoz. Van egy jó hírünk!
Rendkívül változatos formákat és színeket biztosít partnerünk, a Senia Group (Senia G Kft). Az általuk kínált radiátorok nem csak a fűtőtest szerepét töltik be, de a lakás egyenrangú díszei a többi építőelemnek, képeknek, szobroknak.
Partner: Senia Group (Senia G Kft), Budapest, és az álaluk küldött néhány design radiátor fotó:
A fenti radiátorok láttán biztosan kiváncsiak látogatóink, hogy a csúcsminőségű Chofu hőszivattyú milyen radiátorokkal tud együtt dolgozni! Keressék a radiátorok forgalmazóját bizalommal.
Megjegyzés a végére: azt már tudjuk, hogy van az a radiátor, amikor jöhet a hőszivattyú. De mivel nem lehet a radiátorokon keresztül hűteni a lakást, ezért a hőszivattyú egyik előnye – hogy hűteni is tud – az ilyen rendszerekben elveszik!