Mekkora levegős hőszivattyút vegyek?

Mekkora hőszivattyú kell?Mekkora teljesítményű hőszivattyú kell egy 140 m2-es családi ház fűtéséhez?

Mivel a gépész tervezők egy része még idegenkedve néz a hőszivattyúkra, emiatt az érdeklődők, vásárlók nekünk teszik fel a kérdést: mekkora hőszivattyút érdemes venni a lakás fűtésére? Érdemes túlméretezni, vagy inkább alátervezzük a teljesítményt? Elégséges, ha csak hőszivattyú fűti a lakást, vagy mellette más fűtőberendezést is célszerű telepíteni? Kicsit nézzünk a számok mőgé. 


A levegő-víz hőszivattyús rendszer tervezése jelentősen eltér a hagyományos (gáz, szén, fa, olaj) kazános rendszerek tervezésétől.

A hagyományos kazánnál van egy adott teljesítmény, amelyet az épület legnagyobb hőigényére választunk (a kazánokat le lehet szabályozni, ha enyhébb időben kevesebb teljesítményre van szükségünk).

A levegő- víz hőszivattyúknál ez körülményesebb, jellegükből adódóan van egy rossz tulajdonságuk: a külső hőmérséklet esésével csökken a teljesítményük és romlik a hatékonyságuk.
Azt mondják, a baj nem jár egyedül: a fűtendő épületeknek is van egy rossz tulajdonsága, ahogy hül az idő odakinn, úgy nő a fűtési teljesítmény igénye a háznak. A legnagyobb hidegben a leggyengébb a teljesítménye a levegős hőszivattyúnak (de még ekkor is jobb, mintha közvetlenül villannyal fűtenénk).

Mi akkor a megoldás?

A példa illusztrálásaként vegyünk egy 140 m2 körüli, jól hőszigetelt, jó hőtartó képességű átlagos családi lakóházat, zömében padlófűtéssel. Számítások szerint ennek a háznak a fűtési igénye -15 C foknál 13-14 kW. 
Vizsgáljuk meg, hogy mi történik, ha egy Meeting MD40D (16 kW) és egy MD60D (24 kW) hőszivattyúval akarjuk kifűteni a házat.

Hőszivattyú - lakás munkapont

Vegyünk egy jó nagy teljesítményű hőszivattyút

Egy jó nagy hőszivattyút választottunk, amely -15 °C külső hőmérsékleten is önállóan ki tudja fűteni az épületet, és amelynek a névleges teljesítménye 7 °C-on 24 kW. Monovalens fűtési módon használva az MD60D Meeting hőszivattyút a lakás kifűthető

Jól látszik, hogy az épület teljesítményvonala és a hőszivattyú teljesítményvonala a -15 °C körüli hőmérsékletnél metszik egymást. Ezek szerint komoly tartalékok maradnak a hőszivattyúban, mert ha -15 C foknál melegebb idő van, a hőszivattyú teljesítménye már "felesleges", figyelembe véve a ház fűtési hőigényét. Megnézve a sokévi átlag téli hőmérsékletet, megláthatjuk, hogy alig-alig megy a hőmérséklet -15 °C fokra, vagy alá, azt is inkább éjszaka, amikor a ház kevesebb hőt igényel (nincs nyitogatva az ajtó-ablak, alacsonyabbra állítják sokan a termosztátot). Ebben az esetben a hőszivattyú mindig jelentősen túlméretezett az igényekhez képest.

Ezzel a hőszivattyúval - monovalens módban - teljes biztonsággal tudjuk a házat fűteni, de tetemes többletkiadást jelent ez a biztonság. (Alul egy kis összehasonlítás a két hőszivattyú beruházási összege alapján.) Az MD60D 24 kW-ja mellett semmi egyéb kiegészítő fűtésre nincs szüksége, de nem ez a legjobb energetikai választás, mert a hőszivattyú működése 75-85% -ban a -5…+10 °C hőmérséklet tartományban zajlik, ahol a hőszivattyú 17-25 kW-ot tud leadni, míg az épület hőigénye 3-8 kW körüli. Vagyis az üzemeltetési időszak 70-80%-ában a berendezésünk háromszorosan túlméretezett! Ez gyakori ki/bekapcsolásokat okoz, a hatékonyság, illetve az élettartam-kilátások romlanak. Ezen ugyan egy - szintén túlméretezett - puffertartállyal, javíthatunk, de további kiadásokat generálunk vele. 

Ezt a megoldást NEM javasolom, még ha látszólag nagy üzembiztonságot is jelent.

 

Számoljuk ki, melyik a megfelelő méretű hőszivattyú.

A hőszivattyúk teljesítmény diagramját tanulmányozva találunk rá az optimálisabb hőszivattyú típusra, a példánknál egy Meeting MD40D -re (16 kW).

Egy diagramra másolva a teljesítményeket, a zöld színnel jelölt görbe azt mutatja, hogy a hőszivattyú teljesítménye és a ház hőigénye valahol a -8 C foknál metszi egymást. Tehát a 8 kW-tal gyengébb teljesítményű hőszivattyú is kitudja fűteni a 140 m2-es lakást, egészen -8 C fokig. És csak ezalatti hőmérsklet tartományban kell kiegészítő fűtést használni. Praktikusan a puffertartályba beépíthető kiegészítő elektromos fűtőbetétet javasoljuk (hőpatron). Részben mert beruházási szempontból ez a legolcsóbb, másrészt teljesen automatikus, kényelmes, a legnagyobb hidegben sem kell más rendszerű kazánt begyújtani, fát vágni, szenet lapátolni vagy hamuzni. Plusz kellemes érzés töltheti el a tulajdonost, hogy lényegesen olcsóbb hőszivattyú beépítése ellenére kellemes meleg van a lakásban.

Varga Csaba hőszivattyús szakértő kolléga egy hasonló okfejtésben kiszámolta, hogy melyik megoldás a célszerűbb, és arra a megállapításra jutott,  hogy nem érdemes túlméretezni a hőszivattyú teljesítményét. Mint alább látható lesz, mi is erre az eredményre jutottunk:

Tegyük fel, hogy egy hétig van -15 °C, a példa épületünk hőigénye ekkor 13 kW. Az MD40D (16 kW) zöld színű diagramjából látható, hogy a hőszivattyút -15 fokban még 6 kW elektromos fűtéssel kell „megtámogatnunk”. Ez kb. napi 10 óra üzemidővel számolva napi 60 kWh, amelynek díja nappali árammal számolva sem több, mint 2.500,- Ft, vagyis egy hét alatt kb 17 500 Ft.
Ha az MD60D (24 kW) hőszivattyúval fűtenénk, ugyanezt a fűtési teljesítményt (2,5-es COP-vel) elérhetjük, a költségünk ekkor ugyanerre az időszakra kb. 5.500 Ft lesz, és megtakarítottunk 12.000 Ft-ot. Nem túl sok, ahhoz képest, hogy csak a hőszivattyúk nettó ára között kb. negyedmillió forint különbség van.

És most az összehasonlítás, kizárólag a beruházási összegeket figyelembe véve:

(2015. májusi árakkal) MD40D (16 kW) MD60D (24 kW)
Hőszivattyú nettó ár  890.000,- Ft 1.150.000,- Ft
Puffertartály  750 / 1000 l. 2 hőcserélős 222.000,- Ft 280.000,- Ft
Fűtőpatron 6 kW (2 x 3 kW 220 V) 28.000,- Ft  
Összesen (csak a fő tételek vizsgálva): 1.140.000,- Ft 1.430.000,- Ft

 

A különség nettó 290 ezer forint (nem vállalkozóknak 368 ezer!), ami a hőszivattyús beruházás méretéhez képest minimum 20%. Amivel pluszban számolni kell a nagyobb teljesítményű hőszivattyúnál, a kissé magasabb zaj (55 / 60 Db(a)); a gyakoribb indulás - leállás; a keringető szivattyú magasabb teljesítményen működik, és még néhány apróság, ami összegszerűségében már elhanyagolható.

Megpróbáltuk jól körüljárni a témát. Sem erről, sem arról a hőszivattyúról nem akarjuk lebeszélni, annál inkább rá! Amennyiben hőszivattyút vásárol, biztosan jól jár.

Mi magunk azonban a kisebb teljesítményűt választanánk!

Mekkora hőszivattyú fűti ki a házat?


A fenti példákban ajánlott hőszivattyúk: Meeting MD40D és Meeting MD60D levegős hőszivattyúk. Garancia 3 év.


Ezeket a híreket is nézzék meg:

- medence fűtése gázzal, vagy hőszivattyúval?

- talajszonda fúrása hőszivattyúhoz családi ház mellett?