Hőszivattyú energiája a bányatóból

Házat fűt - hűt a hőszivattyú és a kavicsbányató.

A kavics kitermelése - bár folyamatos - az elmút évekhez képest lelassult, így van ideje a terület tulajdonosának, hogy befejezze családiházát, ami közvetlenül a tó partjára épült.
Minden minőségi anyagokból készül, rengeteg sajátkezű beépítéssel. Csak néhány szakmát "enged be" a területre, akiken végig rajta tartja a szemét, felügyeli - és tanulja - a munkát, mert a következő időben tovább kívánja fejleszteni a területet. VIP vendégeknek (értsd: barátoknak) épít hétvégi faházakat, akikkel együtt kívánja tölteni a szabadidejét...

Bányató fűti a házat

Megbízás hőszivattyú szállításra

Úgy kerültünk a beszállítók közé, hogy a honlapunkon már olvasott a tóvízből nyert energia hasznosításában szerzett tapasztalatainkról. Amikor megkeresett bennünket, konkrét elképzelése volt: víz-víz hőszivattyút szeretne, ami fűt és hűt, a melegvíz készítését pedig napkollektrorra bízná. Ebben nem értettünk egyet (szerintünk felesleges pénz kidobás hőszivattyú mellett a napkollektor), és úgy tűnik elfogadta a tanácsunkat.

Mazsaroff Miklós kollégánk összeállított egy hidraulikus rendszert, aminek a lényege, hogy a hőszivattyú a tóból KPE zárt rendszerű csöveken keresztül gyakorlatilag állandó hőmérsékletű vizet kap (5-8 ºC), amiből fűteni fogja a házat. A hőleadó felület padlófűtés és 3 db mennyezeti Fan Coil, ami pedig a hűtéstbe segít be. A hűtést egyébként passzív módban tervezte meg Miklós, így nyáron mindössze a melegvíz előállítására fog beindulni a Meeting MDS40D víz-víz hőszivattyú, tehát az áramszámla gyakorlatilag nulla.
Különösen akkor, ha elkészül később a telephelyen a napelem rendszer.

A házban gyakorlatilag elkészült a padlófűtés, a 100 fm hosszú 16-os csövek 6 körben már letekerve, végeik egyenlőre szabadon a most készülő fűtési helyiség oldalfalán (a Galáriában a 4. kép). A hűtést segíti majd (szükség esetén a fűtést is) 3 db Fan Coil, egyenlőre csak a helye látszik a tetőszerkezetnél, a 6. képen. A mennyezet gipszkarton borítást fog kapni, ebbe építik bele a Fan Coil-okat.

Azt már kiszámolta a tervező, hogy 600 fm 32-es KPE cső lesz az "energialopó" csőregiszter, amit a tó 4 méter mélyen levő mederfenékre betontuskók fognag megbízhatóan rögzíteni. (Egy tartalék "kört" azért kiépítünk az üzembiztonság kedvéért.) Ezt az 5 + 1 KPE cső kör a  fűtéshelyiségben elhelyezett osztó-gyűjtőre csatlakozik. innen megy tovább a hőszivattyúba, illetve a hőszivattyúból ide tér vissza a kilépő 5/4-es rozsdamentes cső. (Mégis hogy kell elképzelni itt a csövek elhelyezését a tóban? A galériában megmutatjuk egy vázlatrajzon 8. kép)

Kollektor csövek elhelyezése:

Néhány nap alatt jelentős változások álltak be a ház építése során. A már néhány hete elkészült padlófűtés mellett a tulajdonos a ház hűtését Fan Coil-okra bízza, beépítése elkezdődött. A hőszigetelés alatt jól látszik: 7. kép . De a nagyobb munka most az épületen kívül kezdődött.

A KPE csövek "feldarabolásával" kezdődött a tóba süllyesztett csövek előkésszítése. A 6 db 100 méteres colos műanyag cső "tóba húzása" volt az egyszerűbb feladat, különösebb nehézséget nem okozott, és hála a jó időnek, a tó vize is kellemes volt. (Nem csak véletlenül pottyantak munkavégzés közben a vízbe az emberek.)
A csövek lesüllyesztésére beton elemeket erősítettünk rájuk (egyenlőre csak a cső hosszának felénél, hogy a pontos elhelyezését folyamatosan kontrolálni lehessen 27. kép).

Tóba helyezett kollektor csövek

Amikor mind a 6 db 100 méteres cső bekerült a tóba, kezdődött az izgalmas része a munkának. Aki már látott sódermarkoló gépet munka közben, annak nem volt újdonság, hogy a gyorsaság lesz a legfontosabb tényező. Mert hiába szedte profi gépkezelő a hatalmas kanállal a kavicsot a tóból, a csövek bevitele a ház mellé hosszadalmas feladattá vált.
Mikor már azt gondoltuk, megfelelő mély vízalatti árkot készített a gép, a mélység ellenőrzésekor kiderült, a kavics szorgosan "visszatöltötte" magát a csövek helyére. 

Kavics markoló gép

Gyakorlatilag kezdhette előlről a feladatot a KOMATSU, egyre szélesebb öblöt alakított ki maga előtt a csöveknek.

Közben elkészült a házba bevezetett műanyag védöcsövek összeállítása. Bár a KPE csövek élettartamát még megbecsülni sem lehet, a tulajdonos úgy döntött, hogy az unokáinak, ha mégis cserélni kellene a tó kollektor csövek közül valamelyiket, ne kelljen a partoldalt megbontani. A védőcsövek segítségével lényegesen egyszerűbb lesz akkor a munka. (Nem ez volt az első, hogy a tulajdonos a jövő nemzedékre goldolt. A döntés, hogy hőszivattyús fűtést választ is ebbe a sorba tartozik!)

A következő kép érzékelteti talán a legjobban, hogy ez a munka nem tartozott az egyszerűbbek közé. Folyamatosan - a vízben állva - figyelni kellett, milyen mély a víz alatti árok, mert a csöveknek mindig a fagyhatár alatt kell lennie (függetlenül attól, hogy a kollektorokban környezetbarát fagyálló fog keringeni). A vissza-vissza csúszó sóder viszont nem akarta ezt engedni, a csövek alá sodródva minduntalan megemelte a kollektor csöveket.

Csövek elhelyezése a tóba 

A munka nagyobbik része elkészült. A csövek tófenékre süllyesztése maradt még hátra, azt a "beton koloncok" megszilárdulása után végzik el. Várhatóan a 4 méternél mélyebb tó folyamatos mozgása során rövidesen a teljes csőfelületet belepi az iszap. De a bólyákkal megjelölt területen belül később sem ajánlatos fenekező készséggel horgászni.

A következő munka már az épületen belül fog készülni, és ahogy ígértük bemutatjuk a végeredményt.

Az igazsághoz tartozik, hogy többszöri nekifutásra sikerült megtalálni az összhangot a bányatóba süllyesztett csövek adta energia elvétel, a hőszivattyú által előállított melegvíz, a fűtő (hűtő) víz tárolására beépített puffertartály, valamint a lakás hőleadó felülete között.
Nem mindegy ugyanis, hogy a 6 x 100 méter hosszú 32-es kpe csövekben keringetett glikol milyen "tömegáramban" érkezik a hőszivattyú hőcserélőjére, milyen átmérőjű cső kell, hogy biztosítsa a keringetőszivattyúval azt a bizonyos, rendkívül fontos "tömegáramot". Az eredetileg kiszámolt csővastagságot (a hőszivattyú és puffertartály között) fel kellett bővíteni: a jó méret az NA 34!

A végeredmény azonban egy szépen összerakott, jól működő hőszivattyús rendszer, ami biztosítja a ház fűtését és a nagy mennyiségű használati melegvizet. Köszönet érte Krizsán Károlynak. Az alábbi képen ezt lehet látni:

víz-víz hőszivattyú

A következő munkafázis a nyári hűtés kialakítása oly módon, hogy a bányató vizéből a zárt csőrendszeren keresztül "kinyert" 12-16 C fokos vízzel passzív módon hűtsük a házat, Fan Coil-ok segítségével. Amennyiben nem lesz hosszantartó kánikula, és a tó vize nem melegszik fel 23 fok fölé, akkor a passzív hűtés elégséges lesz. Ha ennél melegebb lesz a tó, akkor a hőszivattyúval fogjuk a lakásban előállítani a konfort érzethez szükséges hűvösebb levegőt. Az erről készített képet - természetesen - a munka elkészülte után feltesszük.

További képek a Galériában

 tó adja a meleget

Kulcsszavak: MDS40D víz-víz hőszivattyú - Fan Coil - Tóba süllyesztett csövek - Faházak - Hőszivattyús hűtés

Sulyok Tibor