Hőszivattyút ellenző kommentek a facebook-on

Hírek Felcsút-rólFelcsút.

Valamiért a község nevét (Felcsút) és egy 21 kW-os hőszivattyús beruházást említve, több érdekes komment érkezett a Facebook-os hirdetésünkre.
Nem kutatva mélyebben ennek okát, inkább a szakmai bejegyzésekre figyelve született ez a bejegyzés.

Engedélyt kérve a legaktívabb kommentelőktől bemásolom a hozzászólásaikat (név kezdőbetűjeivel), és folyamatosan bővítem a válaszainkkal, illetve a többi megjegzésékkel.

Szerintem tanulságos lesz!


Z. M. 
A hőszivattyús rendszert jónak tartom,de a megtérülés ,belekerüléssel fenntartásom van.

  Rifeng hőszivattyú Új építésű háznál 2-3 év, felújítás esetén 8-10 év a megtérülés.
Viszont nem szabad elfelejteni, hogy a megújuló energiát használó lakások értékesebbek a piacon.

S. Cs. Cs.
Nagy rizsa. Ausztriában sem terjedt el, csak kiegészítő alacsony hőfokú termelőként.
Egy fajtája van ami megtérül, a használati melegvíz bojlerekre szerelt levegő-víz hőszivattyú, az is csak tavaszi-őszi időszakban képes fedezni a melegvizet.

  S.CS.CS. Valóban, Ausztria - Svédországhoz kepest - le van maradva. De az évi 36 ezer telepítés azért beszédes a szomszédunkban. A svédeknél ennek a négyszeresét telepítik!!! Európa boldogabbik felén százezres nagyságrendben telepítenek különféle hőszivattyút. Itt egy 2015-ben közzétett adat az EPHA (Nemzetközi hőszivattyús szervezet) honlapjáról:

Hőszivattyúk Európában
A melegviz termelő bojler? Na az nem terül meg. Igazából csak másodlagos a melegviz termelő funkciója. Szerepe inkább, hogy a lakásban keletkező párát kivonja a levegőből.

S. Cs. Cs. 
21 kW az semmi. Annak idején a Fég c24 (24kW) kazánjai is csak lakásokat fűtöttek ki.
Aki ilyent akar csak újépítésű háznál tegye, ahol megalább 15 centi homlokzati, 20-25 centi födém, és hasonló karakterű aljzat hőszigetelés van, természetesen léghőcserélős szellőzéssel, no meg rendelkezik fotovoltaikus rendszerrel, ami a szükséges áram egy részét adja, mert ez aztán azt nyeli. 
Ausztria tájain is csak elvétve jelenik meg, de csak és kizárólag újépítésű házaknál. Megtérülés pedig nincs.

  S.T.
Félve kérdezem meg: véletlenül nem kormánypárti? Mert közöttük vannak, akik mesterei a féligazságokból kreált alternatív valóság terjesztésének. 

 S. Cs. Cs.
Ostoba mentsvár amit megragadott, ahol ön dolgozott nagyobb politika volt, mint szakmai tapasztalat. Megsúgom, szavazni sem járok.
"Én elhiszem, hogy el kell adni valamit, ami nem rossz technológia, főleg, ha talajszondás hőszivattyúról beszélünk. De az embereket hülyére venni nem kell. (1.)
Áram temető mindegyik. (2.) Alaphangon 10-16 ampert vesz fel. 3 fok közeli kinti hőmérsékleten a jegesedés, ergo a működésének megszűnése végett, normál kinti légpáratartalom mellett simán óránként kényszerül a beépített villancekásszal (4-5 amper) leolvasztani a hőcserélőjét. 
Jönnek itt cop értékekkel amik átlag értékek, de ennél a készüléknél sajnos muszáj a nyári-téli hőmérséklet különbségeket beleszámolni, hisz azoktól nagyban függ. 
Már nem szép a kép, ha nem a standardnál jobb építésű a ház.(3.)
A 21 kW fűtő teljesítményű készülék ha csak (csak!) 10 ampert kíván, de inkább 13-15-öt, 2,3 kW órával fut. Téli időszakban (nulla fok környékén) 20 órát is mehet.
46 kWh naponta. És akkor még finoman számoltam.(4.)
Persze, megéri bizonyos feltételek mellett:
-Új építésű, a legjobb hőszigetelési normáknál jobb építésű ház esetén.
-Alacsony hőfokú, padló-, falfűtéses, vagy fancoil légfűtés esetén.
-Ott ahol nincs gáz.
Radiátorra pedig bűncselekmény rárakni.(5.)
Használati melegvíz önálló ellátására egész évben gazdaságtalan, és kevés, kiegészítő hőtermelő szükséges.(6.) 
Fotovoltaikus rendszerrel kiegészítve, olcsóbb a fenntartása, de reális megtérülési idő nincs.(7.)
8 éve foglalkozunk hasonló, és azonos rendszerek telepítésével, de leginkább a talaj hőszivattyúk kivitelezésével.
Mielőtt megvádolnak a konkurencia üzletrontásával, nem, nem itthon, osztrák cégnél, a legnagyobb cégek között, ausztriában."(8.)

 

Megtisztelő, hogy írt, mert ezekből a vélemény ütköztetésekből tudunk olyan információkat adni, ami nagyon sok embert "visszaránt" a földre, tájékozódnak, és okos döntéseket hoz(hat)nak. Próbálom a bejegyzését követve leírni a véleményem, és 15 év hőszivattyús tapasztalatát. (És kérem, menjen el szavazni!)

(1.) A legfontosabb, hogy nem nézzük az embereket hülyének! Az elmúlt évben 2700 fölött volt a kiadott árajánlatunk száma, és több mint 400 azoknak a leveleknek a száma, amelyekben leírtuk, miért nem tudunk ajánlatot tenni, miért nem javasoljuk a hőszivattyús beruházást felújítások során:
  -  az eddigi fűtővíz hőmérséklete túl magas, 55 C fok feletti;
  -  rossz, vagy hiányos hőszigetelés;
  -  elavult ablakok;
  -  öntöttvas radiátorok; stb...)

(2.) Hangzatos az "áramtemető" kijelentés, de akkor mit mondjunk a gázkazánokra?. Azok meg gáztemetők? Persze találkozunk okos(kodó) érvekkel, hogy 1 kW-nyi gáz olcsóbb, mint 1 kW-nyi villamos energia. Igaz. De:
  -  a gázkazán hasznosítása nem 100%, jó ha eléri a 80%-ot, az húsz százalék veszteség;
  -  a hőszivattyús tarifa 25%-kal olcsóbb mint a normál áram;
  -  a korszerű hőszivattyúk (a levegő-víz is) min. 3,6 COP felett teljesítenek átlagban. Számokra lefordítva (2017-es adatok): A gáz ára kb 11 Ft/kW x 20% veszteség = 13 Ft/kW. A hőszivattyús tarifa ára kb 29 Ft/kW osztva 3,6 (COP) = 8 Ft/kW.

(3.) Csak a jól hőszigetelt, jó hőtartó képességű házba való a hőszivattyú. Az új építésűbe mindenképp, és a rendesen felújított épületekbe is!

(4.) Maradva az Ön által említett napi 46 kW energiafogyasztásnál: 46 kW x 8 Ft/kW = 368 Ft/nap. Havonta 11.200 Ft. Az sok? a 21 kW-os hőszivattyút (MD60D) 150-160 m2-es korszerű lakóházhoz ajánljuk. Szerintem nem sok, 75 Ft/m2 havonta. Gázkazánnal 122 Ft/m2 havonta.

(5.) Túlzó kijelentés, hogy: Radiátorra pedig bűncselekmény rárakni. Mindössze arra kell figyelni és radiátort méretezni, hogy a radiátorba 45-50 C fokos víz is elégséges legyen. Valószínű ez egynagy méretű radiátor lesz!

(6.) Használati melegvíz készítésére évek óta nem ajánljuk a hőszivattyút (kivéve, ha napi 400 liter feletti melegvízre van szüksége a háztartásnak). Miért? Mert irreálisan drága. Helyette pl az Ariston "okos" villanybojlerét kínáljuk. Esztétikus, energiatakarékos, és olcsó.

(7.) Egyik előnye a hőszivattyúnak - a közvetlenül fosszilis energiát égető kazánokhoz képest -, hogy a működéséhez szükséges villamos energiát meg tudjuk termeltetni a napelemekkel. Ma a napelemeket befektetésként kínáljuk, a ráfordított összeg "hozama" sokszorosa, mintha a bankban pihenne a pénz. Reálisan számolva 8-10 év alatt megtérül. A hőszivattyú megtérülési ideje 2-3 év, ha az új építésű házba tervezzük be, mintha a gázkiépítés mellett döntene a megrendelő. És ha még a klimatizálást is meg kell oldani, akkor a hőszivattyús beruházás nem kerül többe, mint a gázfűtés és klimatizálás kialakítása.

(8.) Valljuk: a konkurenciától nem félni kell, hanem tanulni tőle. 

S.Cs.Cs. 
Sulyok Tibor (2.)-(4.) 8 forint sosem volt az eon-nál, sem más szolgáltatónál a H, vagy Geo tarifa. Mindig is közelebb volt a 30 forinthoz, mint a húszhoz. Így a maga "kalkulációja" kapásból 2,5-szeres értéket jelent, tehát 22.400 forint. Csak a hőszivattyú. Mellé az "okos" villanybojler ami több mint 1200 kWh áramot eszik meg évente, havi átlag 4000 forint, plusz a ház további áramfogyasztása, átlag ház esetében havi 12.000. Egész közel járunk a havi 40 ezer forint villanyszámlához. Több milliós befektetési költség mellett.(9.)

(5.) A volt szovjet tagállamokban valóban nem bűncselekmény, de a kultúráltabb nyugaton inkább azt mondják, ha már mindenáron hőszivattyú, meg az épp a szerencsétlen levegő hőszivattyú, nem talajszondás, akkor minnél kisebb rendszer víztömegre koncentrálni.
A fejlettebb nyugaton. Svédországban a levegő-víz hőszivattyúkkal van a legtöbb gond. Épp a téli -20 és hasonló hőmérsékletek miatt. Van épp elég fórum, ahol szidják, google a barátod. (10.)

7 való igaz, árammal üzemel, igaz, nem kevéssel, való igaz KÖZVETLEN HELYI károsanyag kibocsátás nincs. Az áramtermelés forrásáról ne beszéljünk. (11.)
Hálózati árammal nálunk megéri, itt a legolcsóbb az EUban a villamosenergia. (Kösz Paks!) Apropó, ha nem lesz Paks, és átlagolódik az euhoz az áram ára, mi lesz akkor? Az 3szoros áremelkedés! (12.)

Fotovoltaikus...értelme a szigetüzemben van. Megtérülés nincs. Egy tisztességes rendszer, ami már termel, és mint nyugaton, alulméretezett, hogy adóhozama ne legyen, jópár milliós tétel. Egy 10 éves panel fajlagos teljesítménye jó ha a telepítéskori 70%át eléri. 
Elég megnézni, nem egyet bontottunk le, és cseréltünk, már 5-6 éves korában a legnagyobb márkák bemattulnak. Nincs miről beszélni. (13.)

Magyarországon éves szinten kb 100 építkezés van, ami a normán felüli új építés, korszerü, kis méretű nem tehetetlen felület, és légfűtésekkel rendelkezik. 
Álomvilágban él aki azt hiszi, hogy ez világmegváltó lesz. A visszadobott árajánlatok-megrendelések 2-3 szorosát illene visszadobni. Ez kéne a nyugattól "majmolni". (14.)
És mondom, ismétlem. Nem leszólom. Jó a hőszivattyú. Talajszondásnál jobb nincs. De meg kell fizetni a készüléket, a szerelvényeket, a kútfúrást-talajmunkát. (15.)
De magyar realításba és tárcához, egy 90% hatásfokú (100, 110 komulatív százalékú sosem lesz) kondenzációs kazán illik.

 

S.Cs.Cs. (9.) Kedves Sándor! Javaslom, a mostani bejegyzésének elejét törölje, mert figyelmetlen volt az olvasásnál. A 8 Ft úgy jön ki, hogy a hőszivattyús áram díja 29 Ft, de a hőszivattyú 1 kW villamos áramhoz kb 3 kW "levegőből vett" energiát ad hozzá, ennek összeadásából jön össze a fűtési 4 kW-nyi energia. (A Meeting gépek átlag COP értéke 3,6) Emiatt kell a 29 Ft-ot osztani 3,6-tal, és jön ki a 8 Ft, szemben a gáz árával.

(10.) Svédországban (is) a levegő-víz hőszivattyút éptik be a legnagyobb mennyiségben. És ha a Google a barátunk, akkor könnyű utána járni, hogy nem a hőszivattyút szidják, hanem a hőszivattyús rendszer kialakítását. Svédeknél (is) akkor van gond - hazánkban is -, ha nem a hőszivattyúhoz előírt technikai, hidraulikai megoldásokat készítik el, hanem a gépész szaki "megoldja okosban"

(11.) Az áramtermelés majd minden esetben környezetkárosító megoldásokon keresztül történi. De még mindig jobb, ha elszeparáltan történik, mint közvetlenül a lakó településeken. Viszont a napelemek áramtermelése nem okoz környezetszennyezést!

(12.) Paks nélkül miért lenne 3szoros áremelkedés? Milyen számok bizonyítják? Itt van néhány európai város kW/óra áramdíja euro centben (forrás: mekh.hu/reprofoto):
Villamos áram ára Európában

(13.) Valójában a napelemes rendszerek közül a hálózatra termelőnek van létjogosultsága, a legkorszerűbb rendszerek 10 éven belül megtérülnek, és a következő két évtizedben "ingyen" energiával látják el a tulajdonosát. és a gyári garancia alapján 30 év múlva is 80%-os teljesítményt kell adnia. Természetesen karban kell tartani, akár egy 30 évese is működő házasságot. A sziget rendszerű napelemekt oda ajánljuk (tényleg drága), ahol nincs lehetőség a hálózatra visszatáplálni a megtermelt energiát.

(14.) Nem majmolni kell a nyugatot (és keletet), hanem átvenni a jó dolgokat, minden következő ajánlatba/megrendelésbe beépíteni a tapasztalatokat, és jó rendszereket kell telepíteni. Az elkövetett hibákat meg ki kell javítani, de inkább nem kell elkövetni.

(15.) Van jobb teljesítményű hőszivattyús rendszer a talajszondásnál. A nyiltviz kutas rendszer. Ha a vízellátás hosszútávon biztosított, akkor olcsóbb a szondásnál, és jobb teljesítményű. (Magyarázata egyszerű: a megfelelő mélységből (10-20 méret) felhozott víz hőmérséklete állandó, 10-12 fokos. A szondás a tél végére akár 0 C fok alá is kerülhet. Leírás itt.

És mégegyszer: Paks? A gazdaságpolitikai következményektől eltekintve, miért is nem kataszteri holdakra telepített naperőművek épüljenek? És a többször emlegetett nyugat???

S.CS.CS. 
Rifeng hőszivattyú Magyarország gázhálózati ellátottsága 91%. 
Jelenleg az átlagpolgárnak ami reális áron elérhető, az a kondenzációs technológia. Nem erőltetem. Mindenki azt rak fel, amit akar. De ne akarja senki se Szent Grálként hírdetni a technikáj
át. Főleg, úgy, hogy annak ténylegesen gazdaságos, és megtérülő üzemeltetése csupán az új építkezések minimális hányadánál megvalósítható.(16.)
 
Környezettudatosság? Megnyugtatom, Ausztria, Németország (akiket mindig felhozunk példának, holott a búsban sincsenek) nem nagyvárosi régióiban a legelterjedtebb fűtési mód a fatüzelés, normál atmoszférikus kazánokkal, és faelgázosítós készülékekkel, de kb a fűtőberendezések 1/4-ét olajkazánok teszik ki. Új telepítések esetén kondenzációs olajkazánnal. Salzburgi tartományban 2016-ban kolégáim összesen 27 megrendelő esetén telepítettek Vaillant kondenzációs olajkazánt, kiegészítő napkollektor-puffer kombinációkkal.(17.)

COP értéket emlegetni felesleges, ezt tudnia kéne, hisz mind a külső, mind a belső hőmérséklet, akárcsak az előre-visszatérő hőmérsékletek is mind-mind befolyásolják, a COP értéket ideális rendszer esetén évi ÁTLAG hőmérsékletre adják meg. Ezért mondtam, a téli viszonylatban a lejegesedést megelőző fűtőbetét, valamint a ventillátor éves felvett teljesítménye pl nincs benne, amikkel viszon már sokszor inkább az COP 1-1,5 irányát adná...csak hát átlagolunk, az jobban hangzik. (18.)

Talajszondás hőszivattyúval ilyen gond nincs. Viszont azt egy sima klímás nem tudja telepíteni. Ez is indok. (19.)

És igen Paks, akár csak Európában a többi 80, Észak Amerikában 65, Dél Amerikában 4, Ázsiában 40, Dél Afrikában 1.
El nem hagyható gazdaságos, és teljesítményű energiaforrásként. Főleg itthon, ahol a legnagyobb közfelháborodást egy olyan Bős-Nagymaros jelentette, amivel az ország igénye megoldható lett volna.
Apropó, a németeket sujtó nagy nyári napelemes hálózati Túlterhelésekkel mi is a helyzet? Mikor könyörögtek, hogy vegyék az áramjukat, majd az álmaik egymás után dőltek össze, ahogy a trafó telepeik? Itt a legfőbb gond. A kiszámíthatatlan túl, és alul termelés, a raktározhatóság hiánya. (20.)

Ismétlem, és vallom, a telepítések száma egyértelműen megmutatja, az egyetlen hőszivattyús hőtermelési mód, ami működik, és megtérülés határáig jut, a talajszondás hőszivattyú. Azt a külső időjárásbeli tényezők sehogy sem befolyásolják. 

 

(16.) Kedves S.Cs.Cs. A magyarországi gázellátottságának 91%-ára hivatkozni olyan, és emiatt a gáz felhasználásának evidenciáját hirdetni olyan, mintha az emberiség hajnalán megrekedtünk volna ott, hogy a villámcsapások után keletkező tűzzel megelégedünk, és pont.

(17.) Tény, hogy nyugateurópában környezet tudatosabbak az emberek, mint hazánkban. És mert Németországban a hagyományos rendszerek telepítési aránya 25%, azért a fennmaradó és megújukó energiára támaszkodó 75% eléggé beszédes szám. (Az adat 2015 előtti, ma már 78% feletti). Ausztriában is hasonló a helyzet, csak még szimpatikusabb a rend mániájuk.

(18.) A levegő-víz hőszivattyú COP értékének leszólásakor mindig azt az egy-két hét mínusz 10 fok alatt hőmérsékletet emlegetik a szkeptikusok, de véletlenül sem szólnak a +15 C fok körüli időszakok lényegesen magasabb COP értékéről. Márpedig sokkal több a 0 C fok feletti fűtési időszak, mint az alatti. Sokkal több!

(19.) A "sima klímás" meg tudja tanulni a hőszivattyú telepítését, a szondák fúrását pedig más szakember gárda végzi. (Mint a gázkazán telepítése után sem a gáz-fűtésszerelő takarítja ki a kéményeket!)

(20.) Erről a témáról sokat lehet beszélni, én örömmel ajánlom fel időmet, és tartsunk egy jó hangulatú diskurzust, addig mindketten alaposan fel tudunk készülni a német megújuló energia termelés előnyeiről, hátrányairól. (Azt azért megjegyzem, hogy sem a német gazdaság, sem az energiaiparának összeomlását nem látom.) 

Folytatjuk...