Hőmérséklet eloszlás az utolsó 20 évben.

Mindjárt az elején szögezzük le, hogy

az igazán nagy hidegek messze elkerülik hazánkat

így a legtöbb Magyarországon kapható levegő-víz hőszivattyú vidáman dolgozik a téli hónapokban.

Persze igaz, hogy minél hidegebb van, annál gyengébb ennek a hőszívattyú típusnak a teljesítménye a hivatalosan megadott 7/35 értékhez képest, de egy megfelelően méretezett hőszivattyús rendszer, felület fűtéssel és a jelenlegi szabályozásnak megfelelően kialakított hőszigeteléssel csodákra képes!

Az internet a barátunk, és találtunk is az elmúlt 20 évre visszamenően rögzített hőmérséklet diagramokat éves bontásban, hála és köszönet a CSATOLNA pont hu oldalnak (Mérési pont leírásuk szerint: Szekszárd, az Ybl Miklós utca 3. irodaház nyugati oldala.)

Itt pl. a 2019-es év hőmérsékleti grafikonja:

2019 év hőmérséklet eloszlása

 (Az alig látható képen is érzékelhető, hogy még a -10 °C-t sem közelítette meg a hőmérő mutatója.)

Minden kétkedőnek elmondjuk (és azonnal érthetővé válik, miért nem sokkal rosszabb a levegő-víz hőszivattyú teljesítménye egy pl. szondás rendszerhez képest), hogy a levegő-víz hőszivattyú a fűtési idény nagy részében a megadott COP érték felett teljesít, mert többet kell fűteni (időben) 7 celsius fok felett, mint alatt.

Talán az is meggyőző érv lehet, hogy Svédországban közel százezer levegő-víz hőszivattyút üzemelnek be évente. Ott pedig azért hidegebb van, mint nálunk.

Aki kíváncsi, hogy alakult az elmúlt 20 év hőmérséklet megoszlása Szekszárd környékén, az látogassa meg a csatolna.hu oldalt. Azonnal megnyugodhat mindenki, aki a nagy hidegtől félti a hőszivattyús fűtésű házakat.

Megjegyzés: az általunk forgalmazott japán Chofu inverteres levegő-víz hőszivattyúk igazoltan mínusz 30 fokban is működőképesek! Akkor is, ha egyébként erre nincs is szükség.