Tökéletes hőszivattyús rendszer készítése nem ördöngösség
Hőszivattyús rendszer készítése akár házilagos kivitelezésben? Nem ördöngösség, de néhány dologra figyelni kell. Segítünk eligazodni….
Nincs sok különbség a hagyományos fűtésrendszer kialakításához képest, de azt a néhány megkülönböztető szabályt kötelező betartani! Leírjuk azokat az ismereteket, amelyet a XXI. századtól kezdődően megtanultunk a több ezer rendszer összeállítása alapján.
A hőszivattyús rendszer készítése
oldalt elsősorban a laikus érdeklődők számára írjuk le.
De ha a gépész szakemberek olvassák, és tanácsuk van, kérjük írjanak hozzászólásokat, adják át a tapasztalataikat, amelyeket – természetesen engedéllyel – megjelentetjük, így bővítve a tudást, tapasztalatot.
Mert a lényeg, hogy sok hőszivattyús rendszer épüljön, és mind tökéletesen működjön!
Cégünk kizárólag levegő-víz hőszivattyúkkal foglalkozik, így ezek telepítését járjuk körbe.
Az oldal folyamatosan íródik, ezért érdemes többször visszanézni a „Hírek„-re.
Az alábbi vázlaton talál hibát? Kérjük írják meg, mit változtatnának rajta. Köszönjük!
Mire megszületett a döntés, hogy hőszivattyú fogja fűteni és hűteni a házat, addigra a legtöbb érdeklődő átolvasta már az internetet, és kellően össze van zavarodva, hogy mi is kell neki? Hogyan kell megépíteni a komplett rendszert, és kitől kérjenek tanácsot, árajánlatot. (Javaslatunk: több helyről kérjenek – ne csak – árajánlatot, de referenciát is.)
Figyelem!
Nem kell mindent elhinni. Az interneten többek között azt is lehet olvasni, hogy a Föld lapos.
Hőszivattyús rendszer készítése.
Első lépés: keresni kell egy – a hőszivattyús rendszereket ismerő – gépésztervezőt.
Tudjuk persze, hogy drága (nettó 250-350 e Ft), de ha nincs az ismeretségi körünkben, akinek több éves hőszivattyús tapasztalata van, nincs a családban épületgépész szerelő, vagy nincs türelem elmélyedni a hőszivattyús technológiákban, akkor ez a lépés kihagyhatatlan.
Vele lehet átbeszélni, hogy mit várunk el a hőszivattyútól (fűtés, hűtés, melegvíz készítés), és Ő tudja meghatározni, mekkora hőszivattyúra van szüksége a háznak, kell-e és miként működik, kapcsolódik a kiegészítő fűtés a megújuló energiát használó berendezéshez.
(Az itt látható rajz a www.waermepumpendoktor.com oldalról származik, Fran-Rolf Roth munkája.)
Mekkora hőszivattyúra van szükség?
Ökölszámokkal tudunk kalkulálni, és a tapasztalataink azt mutatják, a „képlet” megfelelő, a hőszivattyús rendszerek működnek.
Az épület hőszükséglete: A fűtött légköbméter (alapterület x belmagasság) szorozva:
– felületfűtésnél (padló, fal, mennyezet) 15-20 watt/m3
– Reverso 361° fan coil: 25 watt/m3
– megfelelően nagy hőleadó felületű radiátor: 35 watt/m3.
Példaként vegyünk egy 100 m2 alapterületű, 2,7 m belmagasságú padlófűtéses házat:
100 m2 x 2,7 m x 20 watt/m3 = 5.400 watt = 5,4 kW a hősszükséglet.
Figyelem! Az épület hőszükséglete nem egyenlő a hőszivattyú névleges teljesítményével!
A hőszivattyú gyártók a hőszivattyú névleges teljesítményét + 7°C -os külső levegő hőmérsékleten, 35°C-os előremenő vízhőmérsékletnél adják meg. (A7/35) a legtöbb hőszivattyú ezekkel a paraméterekkel kerül piacra, így az általunk forgalmazott japán Chofu és kínai Power World is). Jelölése A +++
Mivel fűteni akár -15 fokban is kell, és ott a levegő-víz hőszivattyúk 60-65%-át tudják a névleges teljesítménynek, a ház hőszükségletét el kell osztani 0,6-tal.
5,4 / 0,6 = 9,0 kW Ha van 9 kW-os hőszivattyú a kínálatban, akkor meg is van a szükséges teljesítményű gép.
Cégünknél a „szóba jöhető” hőszivattyú típus és teljesítmény a Chofu 10 kW-os. Ez nagyobb teljesítmény az inverteres gépeknél nem komoly gond, de ha van kiegészítő fűtésrendszer (márpedig a józan ész szerint kell, hogy legyen), akkor a Power World PW030 8 kW-os hőszivattyúja a jobb választás.
Javaslatunk: a szükségesnél inkább kisebb hőszivattyút válasszunk, hiszen a magasabb teljesítmény ugyan gyorsabb felfűtést biztosít, emiatt viszont lényegesen többször kapcsol le – majd indul újra – a kompresszor, így annak élettartama rövidülhet. A kompresszor „felől” nézve a folyamatos működés a kívánatos!
A hőszivattyús rendszer kiépítésének folyamatában eddigre megvan a teljes fűtésrendszer elképzelése (remélhetőleg) a gépészterv formájában.
Ismert a ház hőigénye, tudják, hogy padlófűtés és fan coil-ok adják a meleget télen, és a fan coil-ok hűtik a házat nyáron. Kiválasztották nálunk a Power World PW030 8 kW-os levegő víz hőszivattyút (2023. 02. 17-én a nettó ára 3.240,- €).
A következő döntés meghatározza, hogy miként fog dolgozni a hőszivattyú. Valóban gazdaságos lesz az üzemeltetése, vagy örökre megbánjuk, hogy a megújuló technológiát felhasználó berendezést választottuk.
Hőszivattyús rendszer készítése: ki kell választani a kivitelezőt!
3 lehetséges javaslat:
1.) az általunk készített komplett árajánlat elfogadása esetén mi biztosítjuk a kivitelezőt.
2.) a vevő által ismert gépész szerelő készíti el az installációt.
3.) vevő saját kezűleg végzi el a szerelési munkákat, alaposan megismerve a gyári szerelési utasításokat, ajánlásokat, és még alaposabban ismeri saját képességeit. (Szerencsére elvétve fordult elő, hogy valaki túlértékelve képességeit rendkívül sokat ártott a hőszivattyúnak, saját magának és a hőszivattyú forgalmazójának!)
1.) Az első javaslat elfogadása után nincs gond, azt kijelenthetjük, a szerelés minősége, a felhasznált anyagok méretezése, a hőszivattyú működése rendben lesz. A beüzemeléskor kitöltött protokoll lap már csak az utolsó – kötelező – kontrol, és garantált az előírásoknak, gyári ajánlásoknak megfelelő működés. A 3 év garancia automatikusan jár!
2.) A „hozott” gépész sem szokott gondot okozni, amennyiben nem ez az első hőszivattyú beépítés a praxisában.
De ha igen, akkor is könnyű az egyeztetés.
A hőszivattyút eladó tudja, hogy mit ír elő a gyár. (Pl. a forrasztott lemezes hőcserélő méretére, a fűtő-hűtő folyadékot szállító csövek, idomok átmérőjére, a keringető szivattyú vízszállítási képességére, stb.) A szerelő pedig tudja, hogy ezeket be kell tartani, különben nincs garancia a hőszivattyúra.
3.) Értelemszerűen a házilagos kivitelezés rejt(het)i a legtöbb hibalehetőséget. De ha nem „séróból” akarják megoldani a feladatot, hanem betartják a minden kivitelezésre vonatkozó gyári utasításokat, 3-400 ezer forintot gond nélkül meg lehet takarítani a beruházási költségekből. (Anyagra és munkadíjra összesen). A sajátkezű munkavégzéshez néhány gyakorlati jótanács:
Hőszivattyús rendszer készítése: a szükséges anyagok listája:
A fentebb említett 100 négyzetméteres padlófűtéses házhoz szükséges anyagok listája (plusz azok az anyagok, tevékenységek, amitől hőszivattyús rendszerré áll össze a munka):
Épületen kívüli rész:
- Power World PW030 8 kW-os inverteres hőszivattyú
- betonlemez hőszivattyú alá 120 x 60 x 10 cm + kólékavics ágy
- hőszivattyú alá állvány, 40 cm magas a hóhatár miatt
- 4 db rezgéscsillapító gumibak
- 2 db golyóscsap a hőszivattyúhoz történő csatlakozáshoz
- 2 db gumi kompenzátor, a csövek ne vigyenek rezgést az épületbe
- 1 db automata légtelenítő
- szűrő a visszatérő ágba
- töltő-ürítő csap
- és hőszigetelés a csövekre (a vastagabb mindig jobb)
Épületen belüli rész:
- hidraulikus váltó (a hőszivattyú és a hidraváltó között min 30 liter folyadék legyen a hőszivattyú biztonságos leolvasztásához
- 2 db DAB 40/70/180 keringető szivattyú + 2 db elzáró hollandi
- 35 literes tágulási tartály (előnyomás max 1,5 bar)
- 3 az 1-ben biztonsági csoport (nyomásmérő óra, automata légtelenítő, 2,5 bar biztonsági szelep
- minimum 25-ös szénacél (vagy réz) csövek, idomok
- a csöveken és idomokon hőszigetelés
- golyóscsapok az alkatrészek kizárásához csere elősegítésére
- 60 liter Westech fagyálló koncentrátum (-15°C-ra hígítva)
A gépészeti alkatrészeken kívül még néhány további szakmát szükséges bevonni a minőségi kivitelezés biztosításához.
Szükség van a hőszivattyú alá beton lemezre, amelyre a tartóállványt lefúrják. A lemez alatti koleszterinről kavics a felfagyási veszélyt csökkenti.
Elektromos oldal:
– Betáp kábel mérete 3 x 2,5 mm2 sodrott réz vezeték, védőcsőbe bújtatva.
– A keringető szivattyúkhoz 2 x 3×1,5 mm2 sodrott rézvezeték
– A puffer tartályba szükséges hőmérséklet szenzor, valamint a kezelőpanelhez és a hozzá tartozó kábel a hőszivattyú tartozéka.
Hőszivattyús rendszer készítése: tapasztalatok.
Kivitelező választáshoz egy ökölszabály: Meg kell kérdezni, hogy milyen csövekkel szereli a hőszivattyúkat?
Ha a válasz: 5 rétegű műanyag csövekkel, akkor minden további ismerkedést befejezve azonnal más kivitelezőt kell keresni!
Fontos! Hőszivattyút nem szerelünk a hagyományos ötrétegű csővel!
Hiába a megfelelő csőátmérő, ha a hozzá kapható könyök- toldó- stb… idomok kb. felére csökkentik a csövekben cirkuláló folyadék áramlásának mennyiségét. Ez pedig energiavesztéshez, rosszabb esetben a kompresszor tönkremenetelésez vezethet. A képen, hogy a csőátmérőnél jóval szűkebb az idomok belő része. Ezek az anyagok kiválóak vízszerelésekhez, de alkalmatlanok hőszivattyús fűtési rendszerekben!
Hőszivattyús rendszer készítése, praktikus tanácsok:
Sok mindenről lehet beszélni, és írni, valószínű ez a menüpont is bővülni fog, érdemes néha visszatérni az oldalra, vagy elküldeni a személyes tapasztalatokat.
- Tágulási tartály nyomását 1,5 barra kell leereszteni (gyárilag 2,5 bar körüli nyomásra „fújják”)
- A hőszivattyús rendszert (Chofu és Power World esetében ez a szabály) 1,3 bar nyomásra töltjük, „hideg” állapotban.
- Téli beüzemelésnél csak lassan fűtjük fel a házat. A 30-35°C -os fűtővizet körönként engedjük a padlóba, mert ha egyszerre próbáljuk az egész házat felfűteni, akkor az előremenő és visszatérő víz hőmérséklet különbsége miatt hibakóddal megáll a felfűtési folyamat.
- A hőszivattyú időnként leolvasztja az elpárologtatóra rárakódott deret (rosszabb esetben jeget). Ilyenkor gőzpára lengi körül a hőszivattyút és kondenzvíz folyik a gépből, de semmi pánik: ez természetes folyamat. (Itt lehet megnézni egy hőszivattyú leolvasztási folyamatot.)
- A levegő-víz hőszivattyúnak nagyon sok levegőre van szüksége, ezért a szabad ég alatt, hátuljának minimum 30 cm-re a ház falától kell lenni.
- A szél ne fújjon szembe a hőszivattyú ventillátorral, mert fűtéskor a környezeti hőmérsékletnél jóval hidegebb levegőt fúj ki magából, és ezt a hideg levegő minél messzebb kerüljön a géptől, hogy ne rontsuk a hatásfokot.
Ha minden kérdés átbeszélésre került, ha mindenki tudja mi a feladat, akkor a munka elvégzése után jön a hőszivattyús rendszer beüzemelése.
A beüzemeléskor tapasztalat, hogy bár szolár feltöltővel lett a fagyálló folyadék a rendszerbe töltve, azért mindig van levegő, amelyet a keringető szivattyúk indulásával lehet csak „kikergetni” a csövekből.
Az oldalt összeállította: Sulyok Tibor
www.rifeng-hoszivattyu.hu
www.chofu-hoszivattyu.hu
Tel.: 0036 20 268-9757
tibor.sulyok@gmail.com
Hőszivattyús rendszer készítése témában érkezett kérdések, megjegyzések, válaszok:
Tisztelt Sulyok Úr!
Sok hasznos információt osztanak meg, köszönjük! Javaslom, hogy erősen hangsúlyozzák ki, miért fontos a hőszivattyú alá épített állvány. Én megfeledkeztem róla, és az első fagyos napon eltörött a hőszivattyú ventillátor lapátja. Köszönöm. N. Attila Miskolc.
Valóban rendkívül fontos, hogy a hőszivattyú a talajtól minimum 40 cm-rel ki legyen emelve. Ez a távolság (hóhatár) biztosítja, hogy a hőszivattyúról lecsepegő kondenzvíz ne fagyjon össze a talajjal. Mert a felgyülemlő jég valóban eltörheti a ventillátor lapátot, és további károkat okozhat a leszakadó műanyag alkatrész. Kilyukasztja az elpárologtatót és akkor szinte biztosan garantált a műszaki totálkár!
A kép ugyan nem Magyarországon készült (mikor is volt utoljára ekkora hó?), de tökéletesen megmutatja, miért fontos, hogy a hőszivattyú állványra legyen elhelyezve.
