Egy hőszivattyú beépítésének története

Ahogy a megrendelő látta...

A tervezéstől a használatig, avagy miért nem gázzal fűt az okos ember?

A történetet tollba mondta: Bánfalvi Krisztián, lejegyezte Sulyok Tibor

1.

Tervezés

Családi ház fűtése hőszivattyúvalMár vártuk a második babánkat, amikor sikerült végre Budapest határától nem messze telket vásárolnunk, ahol elképzeléseink szerint felépítjük családi fészkünket.Nem akartunk nagy házat, (végül 100 m2-es lett) de bízva a gazdasági helyzetünkben, kényelmessé akartuk tenni a saját és a gyermekeink életet, ezért mindenkinek külön pici háló-, vagy dolgozó szobát terveztettünk, a lehető legnagyobb közösségi terekkel. 

A fűtésrendszer kialakításában konkrét elképzelése volt a családnak: hőszivattyúval fogunk fűteni. Legyen biztonságos, védjük a közvetlen környezetünket és lehetőleg spóroljunk is! A másik, hogy feleségemmel mindketten olyan lakásban éltünk, ahol a padlófűtés adta túlnyomó részt a meleget, ráadásul mindkettőnknek jó tapasztalatai voltak, ezért a közös házunkban is ezt favorizáltuk.

Persze azért a tervezővel meg kellett vívnunk a csatát, mert bár az épület tervezésekor szinte az első pillanatban eltalálta és megrajzolta az elképzelésünknek megfelelő épületet, a gázkazánhoz elősször makacsul ragaszkodott. Látva viszont elszántságunkat, beadta a derekát - és dícséretére legyen mondva - ekkor már alaposan körbejárta a hőszivattyús technológiát, és az ebben rejlő lehetőségeket megvizsgálta, előzetes számításokat végzett.

Ekkor már nagyon lelkes volt, de még néhány apró kísérletet tett, hogy a hagyományos fűtési módokat installálja a családi házunkba. Papírra vetettük a számbavehető lehetőségeket, és a következő fűtés módokat vizsgáltuk meg: gázfűtés; szenes kandalló - kályha; pellet kazán; villanyfűtés, napkollektos fűtés, hőszivattyú.

Eleinte nem foglalkoztunk vele, de hamar kiderült, hőszivattyús fűtésnél több rendszer is számba jöhet, úgy mint a levegő-víz, talajkollektor, szondás vagy kutas hőszivattyú. És bár az üzemeltetés szempontjából a leggazdaságosabbnak a geotermikus hőszivattyú bizonyult, a drága földmunka miatt végül is nem kerültek be a választható berendezések sorába. Így ha hőszivattyú, akkor a levegő víz rendszer mellett tettük le a voksunkat.

Ezekből az adatokból indultunk ki:

  • az alapterület (100m2)
  • belmagasság (2,7)
  • hőszükséglett (30 watt/m3)
  • a házban elvárt hőmérséklet (21 C)
  • a hőszigetelés és hőtartó képesség kitűnő

Ennek alapján az éves energiafelhasználás, 5268 kWh -ra jött ki. Köszönjük az ÉZSÉ Kft. fűtéskalkulátor segítségét a pontas adatokért, a kalkulátor használatáért (mindenkinek elérhető, ingyen, itt).

Bizonyságul a táblázat, mennyibe kerülne előzetes számítások szerint a fűtés a családi házunkban évente:

Fűtés kalkuláció: mennyibe kerül a fűtés?

A táblázatban azt láttuk, hogy ha a lakást 21 C fokra kívánjuk fűteni, akkor a tervezőnk által favorizált kondenzációs gázkazánnal a gázfűtés ára ≈ 84.500 Ft, ugyen ezen idő alatt a hőszivattyús fűtés ára ≈ 51.000 Ft. 

A még szóbakerülő pellet kazán 80 ezer forintért biztosítaná számunkra a meleget, de mivel legtöbbször napközben nem tartózkodunk otthon, az automatizálása drága, a tüzelőanyag nagy helyet foglal, emiatt ezt a rendszert rövid úton ejtettük.

(Érdekességként megnéztük, hogy mennyibe kerülne a fűtésünk, ha 22 C fokon szeretnénk élni. A kalkulátor azt hozta ki, hogy a gáz ára 89 ezer, a hőszivattyú villamosenergia ára 54 ezer forint lenne. Igaz tehát az energiaszektorból jövő információ, hogy minden plusz 1 C fok 6% -kal emeli a költségeinket!)

Ekkor kezdtünk utána járni, mennyibe kerülne a gázfűtés kialakítása, és mennyibe a hőszivattyús rendszer. A költségeket most csak a primer oldalon vizsgáljuk, mert a szekunder (lakáson belüli) oldal mindkét esetben azonos.

Árajánlatokat kértünk be - na ez egy külön fejezetet érdemelne - ahol a bekerülési összegek (főleg a hőszivattyúk esetében) rendkívüli szórást mutattak.

Ezekre a feladatokra kértünk és számoltunk árakat:

Gázfűtés elemei és tartozékai: - gázterv- gázbeközés hozzájárulás; - gázkazán- gázkészülék és rendszer szerelés; - gázfűtésre alkalmas gázkémény; - szénmonoxid érzékelő. A kapott legjobb ajánlat összege: 1.116.000,- Ft

Hőszivattyú fűtés elemei és tartozékai: - tervezés; - hőszivattyú; - puffertároló; - HMV tároló; - rendszer összeállítása; - beüzemelés. Az elfogadott ajánlat összege bruttó: 1.244.000,- Ft 

Összehasonlítva az árakat, arra a következtetésre jutottunk - beleértve a gépésztervezőt is - hogy érdemes belevágnunk a levegő víz hőszivattyús rendszer kiépítésébe, mert a harmadik - negyedik évtől már az igazi rezsicsökkentés ideje jön el.

2.

Megrendelés:

Amikor ténylegesen kiderült, hogy levegő víz hőszivattyúval fűtjük a házunkat, elővettük az árajánlatokat, amelyeket 5 cégtől kaptunk. Az bekerülési összegek széles skálán mozogtak: kaptunk bruttó 870 ezer forintos ajánlatot, és 3 millió fölöttit is.

Minden ajánlatban bemutatták a cégeket, a referenciákat és a garanciális időre is kitértek. A döntésben követtük az ilyenkor szokásos protokollt, kiejtettük a legolcsóbb és a legdrágább ajánlatot, és megnéztük a bennmaradt hármat. 
A cégek honlapján található információk, a telefonon feltett kérdések után a személyes találkozón kiválasztottuk a Rifeng monoblokkos hőszivattyúját. A döntésben az ár játszotta a legnagyobb szerepet, de a személyes szimpátia is döntő volt.

Az értékesítő minden kérdésünkre kimerítő választ adott, és ami külön tetszett, nem az általánosnak mondható kioktató stílusban. (Volt olyan cég, ahol azt éreztették velünk, megfogjuk az isten lábát, ha az általuk forgalmazott hőszivattyút vásároljuk meg, mert nem csak szép, de a minden hőmérséklet tartományban a legmagasabb jósági értékkel rendelkezik. Mondjuk ezt nem támasztotta alá a bemutatott német nyelvű prospektus, viszont tényleg szép volt. És több mint 1,8 millió forint!!!)

Az egyetlen, ami nem tetszett az ajánlatban, az az előleg mértéke volt (minden cég kért előleget, 10-20% között). A Rifeng hőszivattyúra azonban a szállító 50% előleget kért. Ezt sokalltuk, és ez jó alapot biztosított az áralkunál. 
Az egyébként is kedvező árú hőszivattyúnál további 10% kedvezményt értünk el, ráadásul a garanciális időt is ki tudtuk tolni kettőről három évre! (Közben látjuk, hogy a garanciális idő tovább nőtt, a cég honlapja szerint 3 + 2 évre. A részletek itt olvashatók.)

Azt azért le kell írnunk, hogy a vállalt szállítási határidő két héttel kitolódott, de mivel az építkezést és költözést nem befolyásolta, különösebb gond nem volt belőle. Mondjuk ha szorít a határidő, azért érdekes szituáció alakulhatott volna ki.

3.

Beszerelés:

A kivitelezés nagy részét magunkra vállaltuk, mert az átadott beszerelési utasítás és a szállító elmondása alapján úgy tűnt (és ez be is bizonyosodott), hogy erre a feladatra alkalmas a család, és jelentős munkabért meg tudunk takarítani.
Az átadott anyagszükséglet szerint megvásároltuk a hőszivattyú és puffertartály, valamint a - szintén általunk elkészített - padlófűtés osztó-gyűjtőjéhez csatlakozó csöveket, idomokat, a keringető szivattyút és érzékelőket.

A hőszivattyú elhelyezéséhez előkészítettük a terepet. Az elhelyezési utasításban leírtak, és a szóban megbeszéltek szerint a hőszivattyú alá betonalapot készítettünk, amely kicsit nagyobb volt mint maga a gép, a háztól különálló és kicsit kifele lejtő, hogy a hőszivattyúról lecsepegő kondenzvíz a háztól kifele folyjon le, és ott az alap alatti durva kavicsban elszikkadjon.

Hőszivattyú méret

A megkötött betonalapra az ajánlott 40 cm-nél magasabb lábakat készítettünk zártszelvényből (kényelmesebb a szerelés). Erre tesszük a hőszivattyút így akadályozva meg, hogy a téli időben a kondenzvíz összefagyjon a talajjal.

Időközben megérkezett a puffertartály és elkezdtük a munkát a kazánházban is. Elkészítettük az összecsövezést a puffer tartály és az osztó-gyűjtő között. Majd kifúrtuk a lábazati falat, ahol majd a hőszivattyút a puffertárolóval összekötő rézcsöveetk, és elektromos kábeleket elhelyezzük.

A megrendeléstől és az előleg kifizetésétől számított hatvanadik napon megérkezett a hőszivattyú a Kén utacai Vámraktárba Budapestre, (csak kicsit izgultunk, hogy minden rendben legyen a szállítással) és kifizettük a kialkudott vételár fennmaradó részét. A vámkezelés után végre megérkezett a hőszivattyúnk!!!

A fűtőberendezés kínában készült, de a burkolat lebontása után beigazolódott a szállító által közölt információ, hogy az alkatrészek zöme ismert német, japán és svéd gyárakban készült. Siemens vezérlő, Schneider elektronika, Swap hőcserélő, Hitachi kompresszor. Hmmm, reménykeltő.

A hőszivattyú (figyelem, ez a 8 kW-os gép 115 kg) és a zártszelvénylábazat közé rezgéscsillapító gumibakot tettünk, ás rácsavaroztuk a gépet. Jól nézett ki! (A hőszivattyú fotója az alsó képen, a ház Észak-nyugati fal előtt).

A monoblokkos hőszivattyú sajátossága, hogy minden hőnyerő feladat benne zajlik, így a házba már az elkészített meleg víz (max 60 C fok) megy be a gépre csatlakoztatott 1"-os, és a puffertartály alsó részébe kötött visszatérő "hideg" viz rézcső csatlakoztattuk. (A csövekre később vastag hőszigetelő csőhéjjat tettünk.)

Az elektromos csatlakozást a beüzemelő szakember csatlakoztatja majd (külön oldalt szentelünk neki), viszont a villanyszerelőnk előkészítette a kazánházban a kismegszakítóval biztosított aljzatot. (16 A "lomha "C" biztosíték).

Hőszivattyú családiházhoz

A hőszivattyú beépítésekor néhány szomszéd átjött, és érdeklődött, hogy milyen "klímát" szerelünk éppen? Meglepődtek, hogy nem elsősorban a hűtésre választottuk ezt a gépet, hanem elsősorban fűtünk majd vele. Ugyan hallottak már a hőszivattyúról, de nem ismerték a lényegét. Nekik és a többi érdeklődőnek ajánlom figyelmébe a Wikipédia leírását.

Érdekes volt, ahogy együtt számoltuk ki, milyen kiadások maradnak el így, hogy nem a gázfűtést választottuk. Például nem kell a gázkazánhoz kémény, amelynek árát találta mindenki az egyik legdrágábbnak a hagyományos fűtésmódnál. És az egyik legfontosabb a biztonság: nem kell félni a szénmonoxid mérgezéstől, robbanástól!

4.

Beüzemelés:

Hőszivattyú kültéri NadapA hőszivattyú beüzemelése zökkenőmentesen zajlott, megdícsért benünket Károly, hogy milyen gondosan készítettük elő a hőszivattyút és a puffertartályt.
Elősször a klímagáz mennyiségét vizsgálta meg, nyomáspróbát tartott az összekötő csöveknél és idomoknál, majd az elektromos vezetéket kötötte be a kazánházban levő kismegszakítóba.

Átvizsgálta a csőtermosztát és a keringető szivattyúkat indító - leállító érzékelők elhelyezését, rögzítését, és a vezérlő panelen keresztül beindította a hőszivattyút. Az indítást és leállítást négyszer-ötször megismételve programozta be a vezérlő panelt, ami végül megadta magát (cserélni kellett, valami történt a belsejében, úgy tűnik lelke van).

A hőszivattyú beüzemelése kb. 3-4 órát vett igénybe, kitöltötte a gép mellé adott "protokoll lapot", (ezzel együtt érvényes a garancia) és 

Puffertároló a fűtési víz tárolására

megmutatta a hőszivattyú kezelését. Tanácsot adott a karbantartásra,
elsősorban felhívta a figyelmet, hogy a hőszivattyú hátuljánál található elpárologtató sűrű lemezei mindig tiszták maradjanak. A rajta átszívott levegővel együtt érkező falevelek, virágszirom és egyéb szösz eltömíti a bordákat és ezzel a hatásfokot jelentősen rontja.

Fontos, hogy a fűtő rendszer levegő mentes legyen, mert ha a rendszerben levő marad, akkor a hőcserélőben nem tudja átadni a fűtőgáz a megtermelt meleget a fűtőköri víznek.
Ugyan így figyelni kell, a hőcserélő elé tett vízszűrő karbantartására, időnkénti tisztítására.

Megbeszéltük, hogy az eső nem árt a gépnek (a burkolat jól elzárja a kényes elektromos eszközöket), de a télen rárakódott hó szintén okozhat teljesítménycsökkenést. Ezzel együtt többlet energia szükséges az elvárt beltéri hőmérseklet eléréséhez.

5.

Használat, tapasztalat:

Nagy reményekkel vágtunk bele a hőszivattyú üzemeltetésébe, megdöbbenésünkre sokkal jobb számokat produkált, mint amit vártunk.

A rendszerről röviden: 
Az alsó szinten van csak aktív fűtés, a padlóba vezetett padlófűtő csövekkel, a tetőtérben nincs semmilyen rendszer. A ház szerkezete 30-as Leier téglából készült, 20 cm-es polisztirol szigeteléssel borítva, a nyílászáróknál hőhíd minimalizálással, a tetőtérben 30 cm kőzetgyapot szigeteléssel, Velux ablakokkal.

Első időszakban csak próbaként kapcsoltuk be a hőszivattyút, mivel nem laktunk a házban, viszont temperálni szerettünk volna a hétvégék miatt. A temperálási fokot 20 celsiusra állítottuk.

Tapasztalatlanságunkból kifolyólag folyamatos üzemre kapcsoltuk a masinát, így félve néztük a villanyórát, hogy mit mutat. Itt volt az első csodálkozás, miszerint a folyamatos üzem mellett – 22 fokban sem fogyasztott többen napi 400 forintnál. Ez csak a próba volt szabályozások, összehangolások nélkül. 

2012 nyarán költöztünk be a házba, így azon a télen már folyamatosan itt voltunk, használtuk a melegvizet és fűtöttünk. Három lurkó mellett 22 fokra van állítva a termosztát. A termosztát egy nagyon fontos része a rendszernek, nekünk egy siemens berendezésünk van mely figyeli és meg is tanulja a fűtési meredekségeket (megközelítőleg háromszor annyiba került mint a normál termosztát, viszont az első szezonban megkereste az árát), így a hőszivattyú vezérlőjén csak a kívánt puffertartály és használati melegvíz hőmérsékletet állítottuk be, illetve a padlófűtés keverőszelepet kell optimálisan beállítani, a többi már magától üzemel. 

Egy normál téli hónapban -2 és -7 C fok közötti kinti hőmérsékletnél havi 315 kW elektromos áramot fogyasztunk hőszivattyús tarifával, ami 8.041 Ft/hó. És ez a használati melegvíz és a fűtés összes díja. 
A normál elektromos áramra - ami a világítást, a sütést, főzést és hűtőszekrényeket üzemelteti - fizetünk átlagosan havi 12.000 Ft-ot. Az összes rezsink vízdíj nélkül havi 20-24.000 Ft-ból kijön a téli hónapokban.

Nyáron a használati melegvíz (HMV) készitésre hőszivattyúra havi 2.000 Ft-ot fizetünk, további, az általános tevékenységhez használt áramra megközelítőleg 9.000 Ft-ot, így a tavaszi, nyári és őszi időszakban 11.000 Ft körül van a rezsink. 

A fűtés a mostani (2014. február 12.) esti 7-9 fok nappali 12-16 fok mellett ki van kapcsolva. Napközben a házba besütő nap elegendő ahhoz, hogy a házban 20-22 fok legyen, reggeli órákra sem hűl ki a ház, de ez a szigetelésnek köszönhető. 
Ami még nem készült el, de már csak a beépítésre és a beüzemelésre vár, az a hővisszanyerős szellőztető rendszer. ….

(A forgalmazó megjegzése: a fent leírtak mutatják, hogy a hőszivattyú valóban rengeteg pénzt megspórol, ha már a tervezés szakaszában odafigyelnek a ház hőtartó képességénem kialakítására!)

Számla, elszámolás, sárga csekk, amelyek bizonyítják, hogy a jól megépített hőszivattyús rendszer az igazi rezsistop!!!

hőszivattyús áramfogasztás

 

Sárga csekk

 

Elszámoló számla összege

 

Vissza a történet elejére