AKTÍV ÉS PASSZÍV HŰTÉS
Aktív passzív hűtés
Hőszivattyúval a hűtés gazdaságos
Még néhány hét, és a koronavírus mellett egy – nagyságrendekkel kisebb, de nem elhanyagolható – másik problémával is szembe kell néznünk, a várható nyári kánikulával. A hőszivattyú tulajdonosok tudják, hogy a hűtési funkció kényelmessé teszi a forró nyári napokon is a lakásokat. Néhány hasznos információ az aktív és passzív hűtés lehetőségeiről, és praktikus tanács a hőszivattyú beépítésén még csak gondolkodó leendő vásárlóinknak
A hőszivattyú téli hidegben fűt, meleg és barátságos tőle a lakás. Kánikulában pedig kellemes hűvös lesz: ez is lehetséges hőszivattyúval (ráadásul a hűtés aktív – pl. monoblokkos klíma – és passzív módon is lehetséges.)
Aktív és passzív hűtés hőszivattyúval
Hogyan hűthetsz hőszivattyúval? Melyek a hőszivattyú műszaki követelményei? Melyik rendszerek használhatók a ház hűtésére a hőszivattyúval?
A hűtőszekrény és a hőszivattyú alapvetően ugyanazon az elven működnek, csak a hőáramlás eltérő irányában. Párologtatók, kompresszorok, kondenzátorok és expanziós szelepek mindkét eszközben megtalálhatók. Csak a feladataik optimalizálása különbözik egymástól, melynek egyik célja a szobahőmérséklet növelése, a másik esetben pedig a hőmérséklet csökkentése.
Hőszivattyúval történő hűtéshez elegendő a kompresszor és a tágulási szelep szállítási irányának megfordítása (aktív hűtés). vagy a geotermikus energia felhasználása kompresszió nélkül (passzív hűtés).
Különbség a légkondicionálás és a hőszivattyú hűtése között
Amikor a nyári külső hőmérséklet eléri a maximális értéket, már nem érzi magát kényelmesen magát a a lakó a négy fal kzött. Egy nehéz éjszaka után gyakran nyugtalanul kezdődik a nap. Kicsit segít csak a ventillátor, alig enyhíti enyhíti a nyári meleget. A mobil klíma átmeneti megoldás lehet, de a jó megoldás a hőszivattyús hűtés lehet.
Amire figyelni kell, hogy 17 °C alatt a hűtött felületen megjenik a kondenzvíz, és nedvesedik a padló, vagy radiátor. Ezért ezek nem alkalmasak a hűtésre. Megoldás lehet a fal- vagy mennyezethűtés, vagy a Fan Coil-ok használata.
A hőszivattyú meleg- és hideg oldal sematikus ábrázolása fűtési üzemmódban télen (balra) és hűtési üzemmódban nyáron (jobbra).
Tehát aktívan hűthet hőszivattyúval
Hőszivattyúval történő aktív hűtés lehetséges mind levegő-víz hőszivattyúval (lásd még: légkondicionáló osztott egység), mind víz-víz-hőszivattyúval (geotermikus hőszivattyú). Mindkét rendszerben a hőszivattyút hűtőegységként használjuk. Míg télen egy levegő hőszivattyúval tovább hűtjük a külső levegőt (így fűtjük a lakást), addig nyáron a meleg lakásból vonjuk el a hőt (tovább „fűtjük” a külső levegőt).
Technikai szempontból négyutas szelepet és egy második tágulási szelepet kell felszerelni a hűtőközegkörben. A négyutas szelep biztosítja az áramlás irányának automatikus kapcsolását és a független fűtést és hűtést, illetve a meleg vízellátás nyáron.
Alapvetően hűtési üzemmódban az eredeti kondenzátor párologtatóvá válik, amely a helyiség hőjét a tényleges hőkibocsátó rendszeren keresztül továbbítja a hűtőközeghez. A gáznemű hűtőközeget ezután a négyutas szelepen keresztül továbbítják a kompresszorhoz, onnan a hőcserélőhöz, amely a helyiségekből kivont hőt a levegőbe, illetve a földre továbbítja. Aktív hűtés mellett a kellemesen hűvös 20 ° C belső hőmérséklet könnyen előállítható, és a hatékony hőszivattyú-folyamatnak köszönhetően, alacsony energiafogyasztással.
Így működik a passzív hűtés a hőszivattyúval
Ha a nyári helyiség hőmérséklete meghaladja a talaj hőmérsékletét, akkor a hőszivattyúkat „természetes hűtéshez” is lehet használni. A passzív hűtés elve nagyon egyszerű: a hőcserélőt egyszerűen arra használják, hogy a ház hőjét visszavezeti a geotermikus szondákba. Csak egy további szelepre van szükség, amely úgy működik, hogy kikerüli a hőszivattyút. Csak a belső és külső hőmérsékleti különbség, valamint a sóoldat (fagyálló folyadék) és a fűtővíz áramkör egyidejű működése révén nyerhető ki a helyiség hője.
A „természetes” hűtés technikai szempontból viszonylag egyszerűen megvalósítható. Ezek szükségesek mindössze: hőcserélő, háromutas szelepek és keringtető szivattyú.
A passzív hűtést azonban nem lehet összehasonlítani a légkondicionáló rendszerek vagy a hűtők teljesítményével. Ennek oka a hőforrás hőmérséklete és a hőforrás mérete, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a talaj nyár végén több hőt vesz fel, ezért a hűtési képesség csökken.
A passzív hűtés egy olyan vezérlésen alapul, amely bekapcsolja az elsődleges szivattyút anélkül, hogy a kompresszor elindulna. A hőátadó közeget (sóoldat vagy víz kb. 5-10 ° C-on) ezután továbbítják a hőcserélőhöz. Ugyanakkor a fűtőkör szivattyúzza a szobahőmérsékleten lévő fűtővizet a hőcserélőhöz. A hőcserélő ezután kiegyenlíti a közeg hőmérsékletét oly módon, hogy a lehűtött fűtővíz kering a fűtőbevezető rendszerben. Mivel a keringtető szivattyúknak csak kis mennyiségű villamos energiát kell felhasználni a talajhoz vagy a talajvízhez való hidegváltáshoz, a passzív hűtés különösen energiatakarékos módszer a légkondicionálás építéséhez.
(A hőszivattyú passzív hűtési funkciót csak a sós / víz és a víz / víz hőszivattyúk tudják biztosítani a nyáron uralkodó külső levegő hőmérsékletek miatt, bár a passzív hűtés elméletileg szintén lehetséges egy levegő-víz hőszivattyúval ugyanazon elv alapján. Technikai szempontból a kompresszort nem kellene működtetni, hanem csak a levegő hőszivattyú ventilátorát hajtanák meg, de ez csak elmélet, a gyakorlatban nem működik.)
Kérdése van? Vegye fel velünk a kapcsolatot.
A klasszikus radiátorok nem alkalmasak helyiséghűtésre,
Mivel a fűtővíz és a szobahőmérséklet közötti viszonylag kis hőmérsékleti különbség, valamint a radiátorok viszonylag kis területe csak korlátozott hőátadást tesz lehetővé, ezért kondenzáció lehetséges.
Ezért az aktív vagy passzív hőszivattyúval történő hűtés nagyobb valószínűséggel fordul elő új épületekben, mivel sok régi épületben nincs vagy csak részben vannak fűthető hőleadó felületek.
A hőszivattyú hatékonyan, költséghatékonyan és környezetbarát módon passzív klímaberendezéshez vagy aktív hűtéshez használható. Előfeltétel a padló vagy a fal felületének elosztó rendszere vagy a Fan Coil egységek. A klasszikus radiátorok viszonylag kis területük miatt azonban alkalmatlanok.
Megjegyzés:
A hőszivattyúval történő aktív és passzív hűtésnél a talajba hőt adnak a geotermikus fűtési rendszerek. Ez elsősorban a földszondákat vagy a talajkollektort körülvevő talaj gyorsabb regenerálódásához vezet. A talaj jellegétől és különösen a felszín alatti vízáramoktól függően hőbuborékok alakulhatnak ki, amelyek magasabb hőmérsékleti szintet biztosítanak ősszel és télen, így a fűtési szezon elején „több geotermikus energia” áll rendelkezésre a fűtéshez, és ezért a geotermikus hőszivattyú hatékonyabb fűtőenergiát képes előállítani. (A tél végére ez az előny „elfogy”, de ez már egy újabb téma, amit később kitárgyalunk!)
Megfelelő hűtőfelületek és harmatpont-ellenőrzés
A hagyományos légkondicionáló rendszerek hűtött levegőt szállítanak a helyiségbe. A reverzibilis hőszivattyúk és a passzív hűtésű hőszivattyúk viszont egy melegvíz fűtőrendszerhez vannak kötve, amely hideg napokon fűtési felületek révén hőt bocsát ki a helyiségekbe. De… lehet ezeket hűtésre is használni, úgy mint a padlófűtés (kevésbé ajánlott), hűtött mennyezet, ventilátoros egységek (Fan Coil) és aktivált épület elemek (betonhőmérséklet-szabályozás).
Függetlenül attól, hogy milyen típusú a hűtés, a hűtőszivattyú vezérlésével mindig meg kell figyelni a harmatpontot.
Például, ha padlófűtést használnak hűtéshez, akkor a felület hőmérséklete hűtési módban nem eshet 20 ° C alá. A harmatpont ellenőrzése biztosítja, hogy a fűtési rendszer előremenő hőmérséklete hűtés üzemmódban olyan magas legyen, hogy az engedélyezett harmatpont ne essen alá. Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy a szoba levegőjének nedvessége kondenzvízként kicsapódik a padlón.
A passzív hűtés azonban egy kicsit hosszabb ideig tart, mint az aktív hűtés, mivel a padlófűtés nagyon lassan reagál. Ezért csak nagyon lassú légkondicionálás érhető el nyáron, ezért tanácsos ennek megfelelően megtervezni a hőszivattyú hűtési vezérlését.
Hogyan indíthatom el a hőszivattyú-hűtési projektet?
Ha már használ hőszivattyút, ellenőrizze, hogy megfordítható-e a hőszivattyúban a hőtermelési feladat (a legtöbb hőszivattyú fűt és hűt is). Ha a hőszivattyú nem tud hűteni, akkor ellenőrizheti a passzív hűtés lehetőségét. A tapasztalt hőszivattyú-szakember mindkét esetben tanácsot adhat Önnek. Ha nincs hőszivattyúja, és azt tervezi megvásárolni, akkor győződjön meg arról, hogy passzív hűtés esetén háromutas szelepet kínálnak, vagy hogy a levegő vagy a geotermikus hőszivattyú „reverzibilis”, ha az aktív hűtés érdekli.
Ha hőszivattyút szeretne telepíteni, és a hőszivattyúval való hűtés iránt érdeklődik, akkor keressen bennünket.