Hőszivattyú típusok
Különböző hőszivattyú típusok összehasonlítása
Hogyan működik a hőszivattyú?
| Levegő víz hőszivattyú | Talajkollektoros hőszivattyú (föld-víz) | Talajszondás (geotermikus) hőszivattyú | ||
| Legfőbb előnyök | Legfőbb előnyök | Legfőbb előnyök | ||
|
|
|
|
||
| A környezeti levegő hőenergiáját hasznosítja. A rendszert kültéren és beltéren (megfelelően nagy légköbméter esetén) egyaránt telepíthető. A hőmérséklet csökkenésével csökken a hatásfoka, nyáron viszont emelkedik! | A talajfelszín alatt kb. 1,5 2 méter mélyen vízszintesen elhelyezett csőkígyón keresztül nyernek a földből hőt. Ez olcsóbb, mint a talajszondás megoldás, de nagyobb helyigénye van, ha azonos hatékonyságot szeretnénk elérni. A fűtött épület alapterületének háromszorosa! | Talajszondás hőszivattyúk esetében két kb. 50-100 méter mély furatokba leengedett szondák segítségével nyerik ki a föld hőjét. Ez a rendszer nagyon helytakarékos és gyakorlatilag bárhol megvalósítható. | ||
| Esetleges hátrányok | Esetleges hátrányok | Esetleges hátrányok | ||
|
|
|
|
||
![]() |
![]() |
![]() |
A levegő a mindenhol jelenlévő energia forrása a hőszivattyúnak, így bárhol és bármikor felhasználató. A levegő-víz hőszivattyú egy olyan ventillációs rendszer, amely a levegőt beszívja majd egy levegő hőcserélőn keresztül lehűti azt és visszaengedi a lehűlt levegőt a környezetbe. Minél alacsonyabb a külső levegő hőmérséklete annál kevesebb hőenergia hasznosítható belőle, ami azt jelenti, hogy azonos belső levegő hőmérséklet eléréséhez több befeketett elektromos áram szükséges. Így mondhatjuk, hogy a hőszivattyú COP értéke a hőmérséklettel arányosan változik. A levegő - víz hőszivattyú COP teljesítmény tényezője kisebb - összehasonlítva a víz-víz (fúrt kutas) és föld-víz (szondás) hőszivattyúk mellett - de az egyszerű és olcsó telepítése, kis helyigénye miatt a legelterjetebb, a legkönnyebben megfizethető, és a leggyorsabban megtérülő hőszivattyú típus.
Föld-víz hőszivattyú (földkollektoros kivitel)
A felhasználható, kinyerhető energia szempontjából a föld-víz hőszivattyúk a víz-víz hőszivattyúk után a második helyen állnak. A rendelkezésre álló szabad földterület függvényében lehetőségünk nyílik földkollektoros vagy földszondás hőszivattyú alkalmazására. A felső talaj réteg úgy 100 méter mélységig a besugárzott napenergiát és a föld belsejéből érkező geotermikus energiát tárolja.
A föld-víz hőszivattyúk meglehetősen nagy föld területet igényelnek, a kellő hőenergia előállításához. Ha nincs elegendő helyünk ilyen földkollektor telepítésére, a földszondás kivitel a megfelelő választás. A Föld-Víz hőszivattyúk alkalmasak passzív hűtés ellátására is, így kellemes hőmérsékletet biztposíthatunk egész évben lakásunkban.
A földkollektoros hőszivattyúk a felső talajréteg hőjét hasznosítják, amit a napsugárzás és eső közvetít. A fagynak ellenálló szigetelt csövek 1.2 - 1.5 méter mélységben kerülnek elhelyezésre. Annak érdekében, hogy ne okozzunk kárt a kisebb kerti növényekben, virágokban, cserjékben a csövek egymástól minimum 30 cm-re kerülnek elhelyezésre. Maga a földkollektor csövek és a hozzá tartozó szerelvények költsége viszonylag alacsony a szükséges földmunkák költségéhez képest. talajkollektorban víz és propilénglikol keveréke kering, ám nem a Föld geotermikus rétegéből, hanem a talaj felszínéhez közelebbi rétegéből szállítja a hőt. Körülbelül 1,5 méter mélyen vannak vízszintesen lefektetve a több száz méter hosszú speciális kemény PVC köpennyel ellátott rézcsövek vagy polietilén csövek. A talajkollektor nem csak a napsütötte részekről tudja a hőt elszívni, hanem például a talajba szivárgó esővíz hőjét is hasznosítja. A talajba lefektetett kollektorok fölé később sem építeni, sem betonozni nem lehet!
Föld-víz hőszivattyú (földszondás kivitel)
A földszondás hőszivattyú csöveit 60-100 méteres lyukakba helyezik, egy lyukba rendszerint 4 db (2 előremenő, 2 visszatérő) KPE cső kerül. A furatokat minimum 5 méterre kell elhelyezni egymástól, melyek a legmagasabb ponton egy osztó-gyüjtő szerelvényhez kapcsolódnak. A körök szakaszolható kialakításuak. A csövekben fagyálló folyadék kering, amely leggyakrabban víz és propilénglikol keveréke. A propilénglikol nagy előnye, hogy nem szennyezi a környezetet. A rendszer előnye a viszonylag kis helyigény, a folyamatos működés, valamint az állandó COP érték. Hátránya viszont, hogy egyes helyeken nagyon magas lehet a fúrás költsége, és nem utolsó szempont az sem, hogy bányakapitánysági engedély szükséges a telepítéséhez.
Víz-Víz (fúrt kutas) hőszivattyú - legmagasabb hatásfok
A hasznosítható energia szempontjából a Víz-Víz hőszivattyúk a legoptimálisabbak, a legtöbb hőenergiát állítják elő ugyanazon befektett elektromos energiából az összes hőszivattyú típus közül. Ennek oka a viszonylag magas talajvíz hőmérséklet, amely nem változik jelentős mértékben a téli hónapokban sem. A Víz-Víz hőszivattyúk telepítéséhez két kútra van szükségünk egy nyerő és egy nyelő kútra. Ezek távolsága minimum 15 méter kell legyen. Fontos, hogy a nyelő kút vízhozama folytonosan tudja biztosítani a hőszivattyú működését, ugyanis a kút elapadása esetén a hőszivattyú nem üzemel. Lehetőség van próba fúrás végzésére, amellyel megállapítható a kútvíz minőség, szükséges e valamilyen szűrő elhelyezése, milyen minőségű hőcserélő kell az adott vízhez.
| Víz-víz hőszivattyú előnyei: | Víz-víz hőszivattyú hátrányai: | |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A lényeg, ha komolyan gondolja a környezetvédelmet, olcsóbban akarja megoldani a fűtését, akkor gondoljon a hőszivattyú által biztosított előnyökre, és válassza az igényeinek legjobban megfelelő technológiát!
Hogy működik a hőszivattyú? Kérdésre a választ az ESB hőszivattyú oldalán megadjuk, itt →



